2008. október 27-én döntött a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az új Etikai Szabályzatról, amely főként az ügyvédi reklámtevékenységet érintő kérdésekre koncentrál. A következőkben nemzetközi keretbe ágyazottan mutatjuk be a döntés hátterét.

Közszolgáltatási és szolgáltató alapértékek

Az ügyvédi tevékenység megítélésekor két alapvető nézet ütközik. Az egyiket maga az Alkotmánybíróság is kifejtette a 22/1994. AB határozatban: „Az ügyvédi hivatás megkülönböztető jegye, hogy szellemi szabadfoglalkozásként olyan magántevékenység, amely a közhatalmi szervek működési körében, garanciális okokból, hangsúlyozottan magántevékenységként különül el a közhatalomtól.” Ezen nézet szerint az ügyvédek a közhatalmi szervek (igazságszolgáltatás) működése körében fejtik ki tevékenységüket. A másik megközelítés szerint azonban az ügyvédi tevékenység egyfajta piaci magatartásként is felfogható, hiszen a jogi képviseletet ellátó személy ellenszolgáltatás fejében végzi munkáját. Ez a speciális szolgáltatás nem tekinthető tipikusnak, így az e terén folyó verseny sem a gazdaság általános szabályai szerint zajlik. A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédi reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezései nem képezték le a fenti közszolgáltatási és szolgáltatási alapértékek összefüggését.

Kiindulópont

A fenti hiányosságok orvoslásának útját a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyitotta meg, amikor is GVH Versenytanácsa a 2006. június 14-én tartott tárgyalásán kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát meghatározó állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütközik.

A GVH a Magyar Ügyvédi Kamarát eltiltotta a jogsértőnek minősített szabályok alkalmazásától, továbbá elrendelte, hogy a kamara 2006. szeptember 15-ig szüntesse meg a törvénybe ütköző állapotot. A határozat értelmében a GVH jogsértő magatartás miatt ötmillió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Magyar Ügyvédi Kamarát.

A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát a kamara Etikai Szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a kamara elnöksége azon állásfoglalásának egyes pontjai képezték, amelyek az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát határozták meg. A GVH versenykorlátozónak tekintette az Etikai Szabályzat több pontját, többek között a 11/3. pontjában megfogalmazott, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó összehasonlító reklám tilalmát, tekintettel arra is, hogy az egységes megfogalmazás miatt nincs mód az összehasonlító reklámtevékenységen belüli differenciálásra. Az összehasonlítást tiltó reklámszabályok a GVH szerint ugyan részben indokoltak és arányosak voltak azon részükben, ahol az ügyvédi titoktartás alapelvéből adódóan nem állhatnak rendelkezésre az összehasonlításhoz szükséges objektív adatok. Indokolatlan és aránytalan viszont a korlátozás azon esetekben, amikor ezek nem voltak bevezethetők a jogállamisággal összefüggő ügyvédi tevékenységből, illetve a közérdeket szolgáló ügyvédi alapértékekből.

Az ügyvéd honlapjával összefüggésben a kamara elnökségének állásfoglalása kifejezetten megtilt különböző, az ügyvédi tevékenység népszerűsítésével kapcsolatos magatartásokat. Általánosabb fogalmazással előírja továbbá, hogy az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatja az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyébként reklám célját, mely körben csak kivételként teszi lehetővé, hogy az ügyvéd általánosságban megjelölje (például biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.) az általa ellátott ügytípust. A kifejezett tiltások, továbbá a korlátozás általános formája a GVH szerint érdemben megtilt minden reklámtevékenységet. A korlátozást erősíti az elnökségi állásfoglalás azon szabálya is, mely tiltja a gazdasági reklámnak minősülő megjelölés használatát. A GVH szerint ezek a szabályok a gazdasági reklám teljes megtiltása felé mutatnak, amit a jogállamiság, illetve az ezt szolgáló alapértékek nem tesznek indokolttá.

Nemzetközi körkép

A nemzetközi tendenciákat szemlélve elmondhatjuk, hogy a jogi szabályozás, és az ügyvédség fokozatosan utat nyit az ügyvédi reklám előtt. Az ügyvédi tevékenység ma már profitorientált tevékenység, így az ügyvédeknek is szükségük van a marketing nyújtotta előnyökre, azonban a jogi szolgáltatás színvonala általában nehezen mérhető, ezért jelentős versenyelőnyt jelent az irodák arculata és az ügyvédi reklám. A növekvő igények indokolják a szigorú tilalmakat enyhítését a szakma méltóságának megőrzése és az ügyfelek védelme mellette. A nemzetközi tapasztalatok szerint a félelmek, előítéletek nagymértékben megalapozatlanok, nem járnak alapvető megrázkódtatással sem a reklám-, sem az ügyvédi piacon. A liberalizáció hozzájárul ahhoz az általános világpiaci tendenciák felerősítéséhez, (integrálódás, hatékonyság növelés, nagyobb irodák térhódítása).

Ország Gyakorlat
USA Az európai kontinensen nem feltétlenül mérvadó amerikai gyakorlatban a kereskedelmi szólásszabadságra hivatkozva ügyek sora foglalkozott a kérdéssel. Általában elmondható, hogy az ügyvédi reklám megengedhető, ha az nem tartalmaz hamis és félrevezető közléseket az ügyvédről vagy szolgáltatásáról. Bizonyos korlátozások mellett az ügyvédek számos, így többek között árakra vonatkozó információkat is.
Anglia és Wales A legalapvetőbb korlátozás, hogy a hirdetés legyen pontos és nem félrevezető, így megengedett az árak és árszámítási módok közzététele is.
Finnország és Svédország Az igen tömören megfogalmazott szabályok csak annyit mondtak, hogy amennyiben a reklám tartalma igaz és pontos, valamint nem sértő, akkor megengedett.
Dánia A jogszabályok és a kamara irányelvei adta keretek között bárki hirdetheti nevét, tevékenységét, árait.
Szlovénia A titoktartási kötelezettségek betartása mellett az ügyvéd/iroda személyére, specializációjára vonatkozóan hirdethet bármely elektronikus, nyomtatott vagy egyéb médiában.
Ausztria Az összehangolt PR és marketing eszközök, szakmai publikációk, médiaszereplések, újságcikkek is bevett gyakorlatnak számítanak. A szomszédos ország ügyvédi reklám-gyakorlata nem túlzó, az önszabályozás jól működik. Az osztrák kamara segítséget nyújt a kisebb ügyvédi irodáknak.
Csehország Az ügyvédi reklám megengedett, ha objektív, pontos és informatív. A cseheknél élénk reklámtevékenység bontakozott ki (hirdetések szakmai lapokban, folyóiratokban). A kamara szabályok maguk tartalmazzák etika elvárásokon túlmutató szigorú versenyjogi előírásokat (pl. az ügyvédek azonosítása, védjegy-, székhelyhasználat, ügyfélszerzés). Azonban az is elmondható, hogy gyakoriak fegyelmi intézkedések.
Lengyelország A „hagyományos ügyvédek” (adwokat) nem reklámozhatják magukat, azonban a jogtanácsadók számára a reklám korlátok között de megengedett. Objektív tartalommal, az ügyvédről, irodáról közölt adatokkal és fényképpel hirdetések feladhatóak. Az országban a reklámok népszerűsége az utóbbi 3 évben megnőtt, ügyvédi marketing szakemberek megjelenése. Reklámnak számít mindaz, amivel ismertség érhető el (konferenciák, képzések, médiaszereplés, publikáció) – szabályozott és megengedett.
Németország Engedélyezett a vendégkönyv, valamint konkrét ügyeknek és ügyfeleknek brossúrákban, körlevelekben és hasonló más tájékoztató anyagokban való megjelentetése, ha ehhez az ügyfél megelőzően hozzájárult. Engedélyezett továbbá utalás tartós, és valós ügyvédekkel és más személyekkel való együttműködésre.
Venezuela A lezárt ügyekről szakmai publikációkban lehetséges beszámolni akár a nevek megjelölésével is, ha ez más jogos érdekét, jó hírnevét nem sérti. Ügyek lezárta előtt is lehet publikálni, ha az igazság és az erkölcs ilyen nyilvánosságra hozatalt igényel.

Az Európai Uniós Ügyvédi Kamarák Tanácsa, a CCBE – amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara is tagja – által kiadott, az Európai Unió ügyvédeinek Etikai Kódexe címet viselő dokumentum az ügyvédi hivatással kapcsolatban deklarálja, hogy az ügyvéd a jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban különleges szerepet tölt be. Feladata az igazság szolgálata és azok érdekeinek érvényesítése, akik jogainak biztosításával és védelmével megbízták.
A kódex az alapelvek között nevesíti a függetlenséget, a bizalmat és személyes feddhetetlenséget, és a titoktartást. Az ügyvédi reklámról rendelkező cikk értelmében az ügyvéd jogosult a nyilvánosságot tájékoztatni az általa nyújtott szolgáltatásokról, feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti a titoktartás kötelezettségét vagy más alapvető értékeket. Az ügyvéd reklámozhatja önmagát a média bármely formája, így a sajtó, rádió, televízió, elektronikus kereskedelmi kommunikáció útján, vagy bármely más módon, amennyiben ez a reklám megfelel az előzőekben említett követelményeknek. Vagyis az európai ügyvédi kamarákat tömörítő szervezet bizonyos korlátok mellett nem emel kifogást az ügyvédi reklám ellen.

Reklám-szabályok

Az utóbbi években a magyar ügyvédség helyzete a külső és belső tényezők hatására sokat változott – áll az Etikai Kódex módosításának hivatalos kamarai indoklásában. Az Európai Unióhoz való csatlakozással új szabályok is kötik a hivatás gyakorlóit, amelyeknek az etikai szabályokban is tükröződniük kell, ezenkívül az ügyvédségnek számos, főként versenyjogi kihívással is szembe kellett néznie. Ezek a változások összességükben szükségessé tették az Etikai Szabályzat egyes rendelkezéseinek pontosítását, kibővítését, illetve a magyar és európai jogszabályi és egyéb követelményeknek való megfeleltetését.

A változások szerint az ügyvéd jogosult lesz az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti a jelen Etikai Szabályzat Preambulumában megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket. Fontos, hogy az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó jogszabályok és a Szabályzat rendelkezéseibe. Az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (reklámozás) során fokozott gondossággal és körültekintéssel köteles biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.

A Szabályzat garanciákat fogalmaz meg az ügyvégi reklámmal kapcsolatban, amely

  • nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,
  • nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében,
  • nem tehet a minőségre, eredményességre illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel,
  • nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára illetve fontosságára,
  • nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.

Az ügyvédi iroda az interneten

Az ügyvéd, ügyvédi iroda interneten való megjelenése (pl. az ügyvédi honlap megnyitása és fenntartása) általánosságban nem ütközhet a Szabályzat rendelkezéseibe. Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen előnyt eredményez vagy amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek számára nem tenné lehetővé. Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv. (Nem tartható fenn a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, illetve nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem). A módosítás kifejti, hogy az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható a képernyőn látható bármely reklám közlésre szolgáló felület (“banner”).

Az ügyvédi honlapon tilos továbbá bármely más honlap címlapjára vagy bármely más tartalmi elemére kapcsolást lehetővé tevő és az ügyvédi hivatás méltóságával össze nem egyeztethető ún. “hyperlink” elhelyezése, kivéve az olyan kapcsolást, amely az ügyvédi vagy más jogi szervezethez, jogi forráshoz vagy a Kamaránál nyilvántartásba vett külföldi ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, illetve külföldi jogi tanácsadó, az ügyvéd tagságával működő ügyvédi társulás honlapjának címoldalára mutat. A Kamara felhívására az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a kapcsolás alapjául szolgáló tényeket igazolni. Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhető meg. Ez nem zárja ki azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy típusát általánosságban megjelölje (pl. biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.).
Az ügyvéd, ügyvédi iroda felelősséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal illetve külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, illetve más bel-, vagy külföldi gazdálkodó szervezettel, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel bármely jogviszonyban együttműködő ügyvéd felelőséggel tartozik a vele együttműködők honlapjának a magyar ügyvédre vonatkozó tartalmáért is.

Vélemények

Több szakértő is kifogásolta a szabályozással kapcsolatban, hogy nem határozza meg az „agresszív”, illetve zaklató reklám fogalmát. Sokan feleslegesnek vélik a díjazás megjelölésének, valamint a összehasonlításának tilalmát; továbbá a bannerek alkalmazásának tilalmát. Felmerülhet a kérdés, hogy kizárt-e az ügyvéd vagy irodája tagságával működő hazai vagy nemzetközi szervezet honlapjára való hivatkozás; valamint az, hogy mi indokolja az ügyvéd által ellátott konkrét ügy, illetve képviselt ügyfél megnevezésének tilalmát, feltéve, hogy az ügyfél az ügyvédet a titoktartás alól felmentette.