Sólyom László köztársasági elnök mandátuma 2010. augusztus 5-én lejár. Államfőnk – Alkotmányunk alapján – egy alkalommal újraválasztható. De vajon újraválasztják? – Az Országgyűlés elnöke június 29-ére írta ki a köztársaságielnök-választást.

Előzmények

Az Országgyűlés 2005. június 7-én Sólyom Lászlót választotta a Magyar Köztársaság államfőjévé. Az új köztársasági elnök 2005. augusztus 5-én foglalta el hivatalát.

Stumpf András politológust idézve Sólyom Lászlót „öt éve épp a Fidesz szavazta meg brutális taktikázással túljárva a szocik eszén.” Az országgyűlési szavazásra ugyanis 2005. június 6-án, illetve június 7-én került sor. Az első fordulóban azonban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott, mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivételtől eltekintve nem szavaztak, így csak a harmadik fordulóban sikerült 185 igen szavazattal 182 ellenében Sólyom Lászlót a Magyar Köztársaság államfőjének megválasztani. A harmadik fordulóban már az egyszerű szavazattöbbség is elég volt.

A 2010-es parlamenti választásokat – és így a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmét – követően Pokorni Zoltán áprilisban – a Fidesz alelnökeként – akként nyilatkozott, hogy ő ugyan nagyra becsüli az államfőt, de szerinte nem Sólyom lesz a következő köztársasági elnökünk. A nyilatkozat óta a Fidesz vezetői arról beszélnek, hogy méltatlan az államfői poszthoz és személy szerint Sólyom Lászlóhoz az, hogy a jövőjéről találgassanak, különben is az államfői mandátum kérdése még nem esedékes. Azonban az államfő megbízatási ideje 2010. augusztus 5-én lejár és Alkotmányunk – a folyamatos államfői hatalomgyakorlás érdekében – meghatározza, hogy a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal – ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül – kell megválasztani.

A civil kezdeményezés: Sólyom for president

Valószínűleg Pokorni Zoltán nyilatkozata hatására 2010. május 3. napján született az az Országgyűlés képviselőinek címzett, nyílt levél, amelyben értelmiségiek kezdeményezték Sólyom László köztársasági elnök újraválasztását.

A levél aláírói között van Karátson Gábor író, Kopp Mária egyetemi tanár, Lányi András író, Majtényi László volt ombudsman, Makovecz Imre építész, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, Schneller István, Budapest volt főépítésze, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Tölgyessy Péter politológus, Vida Gábor akadémikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró. A kezdeményezéshez több tucatnyian csatlakoztak már, például Roska Tamás akadémikus, Boda Zsolt, a Védegylet szóvivője, Gulyás Gyula filmrendező, Fábry Sándor előadóművész és több vidéki polgármester is.

A nyílt levél lényege, hogy „Sólyom László az alkotmány embere, a jogállam rendíthetetlen őre maradt a legkritikusabb helyzetekben is. Erkölcsi példaadása, mértéktartó, de határozott megnyilatkozásai útmutatásul szolgáltak mindannyiunk számára. Sokat tett azért, hogy az ország tekintélyét erősítse, érdekeit képviselje kül- és belföldön egyaránt. Országjárása reményt és erőt adott mindazoknak, akik természeti és kulturális örökségünk megőrzésén fáradoznak. Személyében a határon túli magyarság legfőbb pártfogóját üdvözölhette, aki felismert és megragadott minden alkalmat a kisebbségek jogainak védelmére, valamint a kölcsönös megbecsülésen alapuló jószomszédi kapcsolatok ápolására.” A levél aláírói emellett ünnepélyes köszönetet mondtak az államfő áldozatos munkájáért és reményüket fejezték ki aziránt, hogy a megválasztott új Országgyűlés magáénak vallja az elnök által képviselt célokat (így a köztársaság törvényes rendjének megszilárdítását, a szolidaritás erősítését a határainkon innen és túl élő magyarok között, a nemzetközi összefogást). A nyílt levélben végezetül felhívták az Országgyűlés képviselőit arra, hogy ismét Sólyom Lászlót jelöljék és válasszák meg a Magyar Köztársaság elnökének.

A nyílt levelet sajtótájékoztató követte, ahol Tölgyessy Péter elmondta, hogy nem gondolja, hogy “minden idők legtökéletesebb köztársasági elnöke volt és lehet” Sólyom László, ám “valószínűleg ő volna a legjobb választás”. Sólyom – szerinte – egy másodpercre sem próbált meg olyan “népbarát” államfő lenni, aki “az embereknek a buksiját simogatva szeretetreméltó nagyapaként elnökösködik”, ehelyett “értelmiségi arisztokratizmussal” látta el az elnökséget. A politológus szerint államfőnknek most sincs kisebb esélye a megválasztásra, mint öt évvel korábban.

Lányi András véleménye szerint Sólyom László a politikai erkölcs iránytűje volt az elmúlt “nehéz” években, és “nem tért ki se jobbra, se balra”.

Zlinszky János azt hangsúlyozta, hogy változásra van szükség az országban, ám, ahhoz hogy ez a változás “jól megvalósulhasson”, kapaszkodókra van szükség, és ez lehet Sólyom László szerepe.

Karátson Gábor arról beszélt, hogy Sólyom a környezetvédelmi katasztrófák árnyékában fontos szerepet tölthet be „zöld elnökként” a következő években is.

Majtényi László szerint Sólyom László tudományos és közéleti életműve egybeforrt a jogállami forradalommal és a védendő köztársasággal is.

Szabó Gellért kiemelte, hogy az államfő őszintén érdeklődik a magyar falvak, a vidék iránt.

A jogszabályi háttér

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, de a választást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges azzal, hogy minden tag csak egy jelöltet ajánlhat. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, legfeljebb három szavazással. Az első szavazás alapján az lehet köztársasági elnök, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. Ha ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján történő megválasztáshoz szintén a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával sem nyeri el egyik jelölt sem ezt a szavazati többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ekkor azonban már csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján köztársasági elnök pedig az lesz, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte.

A folyamatos államfői hatalomgyakorlás érdekében az eljárás mielőbbi lefolytatásának idejét maximálja az Alkotmány: a szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni, továbbá az is, miszerint a megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába.

Június 29-én választja meg az Országgyűlés az új köztársasági elnököt

Június 29-ére írta ki a köztársaságielnök-választást Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke. Schmitt Pál a házbizottság szerdai ülése után bejelentette: megállapodtak a pártok, hogy az államfőjelöléseket június 25-én 12 óráig kell leadnia a frakcióknak.

A házbizottság június 28-i ülésén bírálja el a jelölésekre vonatkozó ajánlások érvényességét, és az érvényességről a házelnök az aznapi plenáris ülésen bejelentést tesz.

A frakciók képviselői megegyeztek, hogy támogatják a házszabálytól eltérést, így egy nap alatt, június 29-én – ha szükséges – mindhárom titkos szavazási forduló elvileg lebonyolódhat; az új államfő 29-én esküt is tehet.