A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség egyesülésével – 2011. január 1. napjával – létrehozott adóigazgatási szervezet. A NAV feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme, az adó-, a vám- és büntetőjog eszközeivel.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a szervezet létrehozásának célját az adóhatósági és a vámhatósági feladatok minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátásában, az ehhez szükséges korszerű információáramlás biztosításában, a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítésében valamint az államháztartási érdekek hatékonyabb érvényesítésében jelölte meg.
A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amelynek felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A NAV vezetője az elnök.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9.) Kormányrendelet alapján a NAV szervezeti felépítése háromszintű, feladatait központi, középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el. A NAV központi szervei a következők: Központi Hivatal, Bűnügyi Főigazgatóság, Informatikai Intézet, Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet, Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
Az adóztatási szervek és a vámszervek mind közép-, mind alsó fokon elkülönülnek.
A NAV középfokú adóztatási szervei a regionális adó főigazgatóságok, valamint a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (“KAFIG”), a középfokú vámszervei a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok, a Repülőtéri Főigazgatóság, a Bevetési Főigazgatóság és a Szakértői Intézet
A NAV alsófokú adóztatási szervei a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (“KÜIG”) és a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (“KAIG”). A NAV alsó fokú vámszervei pedig a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (“KAVIG”), az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság , a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság, a Járőr Igazgatóság és az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság.
A központi szerveket, a közép- és alsó fokú adóztatási és vámszerveket, valamint a Bűnügyi Igazgatóságot, székhelyüket és illetékességi területüket a Kormányrendelet 1-4. számú mellékletei tartalmazzák.
A központi szervek illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.
A középfokú adóztatási szervek illetékessége igazodik a korábbi alájuk tartozó igazgatóságok illetékességi területeihez (pl. a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága illetékesség területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye közigazgatási területe).
Az alsófokú adóztatási szervek illetékessége az adott megyéhez igazodik, kivéve a négy fővárosi igazgatóságot, illetve a KÜIG-et és KAIG-ot. Ez utóbbiak illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe. A KAIG helyett kizárólag a KÜIG jár el a továbbiakban a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatérítésével és a pénzügyi képviselő bejelentésével kapcsolatban, vagy például a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében.
A fővárosi igazgatóságok esetében pedig az illetékesség meghatározott kerületre vonatkozik, azaz pl. a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság Dél-budapesti Adóigazgatósága illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XIII. kerülete közigazgatási területe.
A vámszervek tekintetében általános és különös hatáskörök, valamint illetékesség is jelentősen átalakult, valamint a vámmal és jövedékkel foglalkozó intézményrendszer is átszervezésre került.
A középfokú vámszervek a regionális vám-és pénzügyőri főigazgatóságok, amelyek a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát ellátják. A központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének feladatköreit a Szakértői Intézet vette át.
Az alsófokú vámszervek a megyei igazgatóságok, fő szabályként egy megyében egy-egy alsó fokú szerv működik, a korábban működött, ugyanazon megyében elhelyezkedő vám- és pénzügyőri hivatalok a megyeszékhelyeken megalakuló vám-és pénzügyőri igazgatóságok kirendeltségei.
Ugyanez a helyzet a határvámhivatalok esetében, amelyek határkirendeltségként működnek. Az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága mintájára új szervként létrehozták a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságát (KAVIG). A KAVIG gyakorolja a jövedéki első fokú hatásköröket, a jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet kivételével. A KAVIG azonban vámeljárásokat – a Kormányrendelet 27.§-ában meghatározott kivételekkel pl. elektromos vezetéken szállított energia, a nem természetes személy részére behozott fémjelzésköteles nemesfémtárgyak, valamint drágakövek tekintetében stb.- nem végez.
További információk szerezhetők be a NAV honlapjáról, amely már 2011. január 3. napjától elérhető. Az adózással kapcsolatos tárgykörökről az APEH, a vám-, a jövedéki és rendészeti kérdésekről pedig a VPOP nevére kattintva lehet tájékozódni.
