2011. április 23-án lépett hatályba a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló 1087/2011. (IV. 12.) kormányhatározat. Az NBT felállításával kapcsolatban megkerestük a határozat előkészítésében részt vevő Belügyminisztériumot.

A Kormány a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépés érdekében tett intézkedéseinek erősítésére, továbbá a bűnmegelőzés új modelljének hatékony működtetésére, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására” (1. §) hozta létre a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot (a továbbiakban: NBT).

Az NBT feladatai

A határozat taxatív módon meghatározza az NBT feladatait. E szerint az NBT:

„2. § A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (a továbbiakban NBT) feladatai:
a) a legújabb tudományos eredményekre figyelemmel kidolgozza és a Kormány elé terjeszti a társadalmi bűnmegelőzés új nemzeti stratégiájának a tervezetét;
b) összehangolja a társadalmi bűnmegelőzés új nemzeti stratégiájának a megvalósítását, ennek keretében közreműködik a társadalmi bűnmegelőzést megvalósítani hivatott cselekvési tervek kidolgozásában és figyelemmel kíséri azok gyakorlati megvalósulását;
c) javaslatokat dolgoz ki a Kormány számára a társadalmi bűnmegelőzési programok és feladatok megvalósítását szolgáló erőforrások elosztására és felhasználására;
d) kezdeményezi és ösztönzi a bűnözést gerjesztő folyamatok és a bűncselekmények elkövetését elősegítő okok, körülmények ellen ható intézkedéseket;
e) kezdeményezi a társadalmi bűnmegelőzés különböző területeit érintő jogszabályok megalkotását, valamint véleményezi az e tárgykört érintő jogszabályok és más kormányzati intézkedések tervezeteit, azok hatálybalépését követően közreműködik a végrehajtás folyamatos ellenőrzésében;
f) összehangolja a központi közigazgatási, valamint a rendvédelmi szervek társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő tevékenységét, segíti a helyi bűnmegelőzési szervezetek szakmai tevékenységét;
g) együttműködik a külföldi és a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel;
h) közreműködik a magyarországi közigazgatási, valamint rendvédelmi szervek, illetve a helyi bűnmegelőzési szervezetek külföldi és nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel történő együttműködésének a koordinációjában;
i) közreműködik az egységes országos bűnmegelőzési felvilágosító és tájékoztatási rendszer, valamint a társadalmi bűnmegelőzési képzés szakmai követelményei kialakításában;
j) tevékenyen közreműködik a társadalmi és a rendészeti bűnmegelőzés magyarországi és külföldi legjobb gyakorlatainak elterjesztésében, segíti a társadalmi bűnmegelőzés szakmai ismereteinek, valamint magyarországi és külföldi legjobb gyakorlatainak a rendészeti oktatásban és a képzésekben történő hasznosítását;
k) részt vesz a Kormány társadalmi bűnmegelőzési programjának, valamint a társadalmi bűnmegelőzés és a bűnözés előző évi helyzetét értékelő jelentésének az elkészítésében;
l) közreműködik a rendészeti bűnmegelőzés és áldozatsegítés, valamint a rendészeti szervek, illetve a rendészeti oktatási és tudományos tevékenységet végző intézmények bűnmegelőzési munkájának a támogatásában;
m) a büntetőpolitika és a bűnmegelőzés elvi megalapozását segítő hatékonysági vizsgálatokkal és módszertani tanulmányokkal támogatja a Kormány közbiztonsági célkitűzéseinek a megvalósítását;
n) közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés szakmai törekvései érdekében szükséges és indokolt projekteknek az erre a célra rendelkezésre álló forrásokból pályázati úton elnyerhető támogatásban történő részesítésében.”

Az NBT létszáma és tagjainak kinevezése

Az NBT legfeljebb tizennyolc tagot számlál. Elnökét – a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, társelnökei a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A tagokat határozatlan időre a belügyminiszter nevezi ki akként, hogy további egy-egy tagra

a.) – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára,
– a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára,
– a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára,
– a Belügyminisztérium helyi önkormányzatokért felelős államtitkára,
– a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,
– a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának vezetője,
– az országos rendőrfőkapitány,
– a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára,
– a vidékfejlesztési miniszter;

b.) a Kormány felkérésére a Magyar Önkormányzatok Szövetségének, a Megyei Jogú Városok Szövetségének, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének, az Országos Polgárőr Szövetség, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület és az Országos Roma Önkormányzat elnöke

tesz javaslatot.

Az NBT tagság megszűnése

A tagság megszűnik lemondással vagy a kinevezés visszavonásával. Utóbbi esetre – a tagra javaslatot tevővel történt egyeztetést követően – a tag szakmai alkalmatlansága vagy a tagsággal járó kötelezettségek legalább 90 napig történő elhanyagolása esetén kerülhet sor. A kinevezés visszavonása azonnali hatályú. A lemondás az NBT tagjának a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával történik, ami bármikor, indokolás nélkül előterjeszthető, szintén azonnali hatállyal. A tagság megszűnése esetén a belügyminiszter haladéktalanul, de legkésőbb a megszűnéstől számított 30 napon belül felkéri a javaslattételre jogosultat az új tagra vonatkozó javaslat megtételére.

Egyéb szabályok

A tagok az NBT-ben ellátott tevékenységükért nem részesülnek díjazásban, vagy költségtérítésben. Az NBT maga állapítja meg és fogadja el az ügyrendjét, amit a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a belügyminiszter hagy jóvá. Az NBT szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik, az üléseket az NBT elnöke hívja össze és vezeti, azon az elnök meghívására tanácskozási joggal részt vehet olyan személy is, aki nem tagja az NBT-nek.

Állandó meghívottként részt vesz az NBT ülésein

  • az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének képviselője, továbbá
  • olyan regisztrált társadalmi szervezeteket képviselő egy-egy fő, amely szervezetek országos illetékességgel, alaptevékenységként a bűnmegelőzés, az áldozatsegítés, valamint a közbiztonság fenntartása területén működnek.

Az NBT igazgatási és adminisztratív feladatait a Titkárság látja el. A Titkárság vezetője az európai bűnmegelőzési hálózat helyettes nemzeti képviselője, a Titkárság pedig az európai bűnmegelőzési hálózat egyik nemzeti kapcsolattartó pontja. (A hálózat tanácsból és titkárságból, valamint az egyes tagállamok által kijelölhető kapcsolattartó pontokból áll. Feladatainak teljesítése érdekében a nemzeti képviselőkön és a kapcsolattartó pontokon keresztül szoros kapcsolatot tart a tagállamok bűnmegelőzési szerveivel, helyi hatóságaival, a helyi társulásokkal és a civil társadalommal.)

A belügyminiszter évente beszámol a Kormánynak az NBT működéséről és tájékoztatást ad a bűnözés előző évi alakulásáról, valamint a bűnözéskezelési intézkedések hatékonyságáról.

A határozat szerint a belügyminiszternek az NBT tagjait 2011. május 13. napjáig ki kellett neveznie, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttesen javaslatot kellett tennie az NBT elnökének kinevezésére.

Kérdések és válaszok

Az NBT felállításával kapcsolatban megkerestük a határozat előkészítésében részt vevő Belügyminisztériumot.

  • 1./ A “jogelőd” Országos Bűnmegelőzési Bizottság milyen céllal alakult és beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Ha nem, miért nem?

BM: A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsról szóló kormányhatározat a Kormány közbiztonság fenntartása érdekében tett intézkedéseinek erősítése céljából kialakítja a bűnmegelőzés új modelljét. Az új bűnmegelőzési modell központi szereplője a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT), amely biztosítja a hatékony működéshez szükséges szervezeti kereteket. Korábban a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozattal felállított Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) volt hivatva a bűnmegelőzéssel összefüggő állami feladatok összehangolására. Az OBmB azonban az utóbbi időben egyre kevésbé tudott megfelelni ennek a szakmai feladatnak, a gyakorlatban ehelyett egyfajta szakmai-tudományos vitafórumként működött. Az elmúlt közel két évben már formális összehívása is elmaradt.

  • 2./ Milyen nemzetközi tapasztalat, gyakorlat szolgált mintaként a kormányhatározat alapján felállított NBT tekintetében?

BM: A Kormány elkötelezett a közrend védelme, valamint a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása iránt. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a bűnözés minden demokratikus társadalomban szükségszerűen létező tömegjelenség, amely teljes egészében nem számolható fel. A demokratikus társadalmak bűnözéskezelési törekvései a bűnözés elviselhető szintre történő visszaszorítására, valamint arra irányulnak, hogy az elkövetett bűnt elkerülhetetlenül kövesse a következetesen és időszerűen alkalmazott, szigorú büntetőjogi következmény. Mindazonáltal a Kormány azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy még a leginkább időszerű, a bűncselekményt akár nyomban követő és példásan szigorú büntetés sem tudja a bűnt meg nem történtté tenni. A bűncselekmény áldozatainak szempontjából ezért csak az olyan büntetőpolitikai törekvések tekinthetőek hatékonynak, amelyek mindenekelőtt a bűncselekmények megelőzésére helyezik a hangsúlyt.

  • 3./ Az állampolgárok mindennapi életében milyen hozadéka lehet az NBT-nek és a hozzá kapcsolódó szabályozásnak? Milyen elvárásaik vannak ezzel kapcsolatban?

BM: Nemcsak az áldozatorientált kriminálpolitika számára kiemelkedő prioritás a bűnmegelőzés, de közgazdasági szempontból is ez a leghatékonyabb bűnözéskezelési módszer. A megelőzött bűncselekmény ugyanis nem igényeli a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hosszadalmas és költséges folyamatának a megindítását, továbbá nem okoz sem a sértettnek, sem a társadalomnak költségeket. Hosszú ideje változatlan tapasztalat az, hogy a bűnüldözés a bűncselekményekkel okozott károknak csak a töredékét képes a sértettnek visszaszerezni.

Ezért biztonsággal állítható, hogy a jelenben bűncselekmények megelőzésére fordított költségvetési forrás hosszabb távon többszörösen megtérül egyrészt a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás működési költségeinek a csökkenése révén, másrészt azáltal, hogy csökken a bűncselekmények által okozott közvetlen károk mértéke.

A bűnmegelőzés sokrétű állami szakpolitika, amely egyszerre lép fel a bűnözést kiváltó jelenségekkel, a bűnalkalmakkal és a bűnelkövetőkkel szemben. Mérsékli a bűnözést előidéző okok hatásait, csökkenti a bűnalkalmak számát és visszaszorítja a bűnelkövetővé, valamint az áldozattá válás előfordulását. A bűnelkövetők társadalmi, mindenekelőtt munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítésével tehermentesíti a szociális ellátórendszert, és ezáltal tovább csökkenti a bűnözés társadalmi költségeit.