Ötvenöt nap után ismét teljes ülést tart az Alkotmánybíróság, amely többek között napirendjére tűzi a korhatár előtti nyugdíjak megszűnését, valamint a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslását támadó indítványokat.
Az Alkotmánybíróság szeptember 9-i teljes ülésének napirendje
● A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 15.M.2304/2011/14. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.635.021/2012/4. számú ítéletének alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése, továbbá ezen ítéletekkel összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja konkrét perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/320/2013.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában hozott 51.Mf.635.021/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A volt kormánytisztviselő szerint sérti a jogállamiság elvét, hogy ügyében olyan jogszabályi rendelkezést alkalmaztak, amely nem határozta meg pontosan a munkáltatói jogkör anyagi kereteit, továbbá a szabályozás – az emberi máltósághoz való jogát sértve – kiszolgáltatott helyzetbe sodorta.
● Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (3) bekezdés alaptörvény-ellenességének vizsgálata, valamint a folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/842/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény azon rendelkezésének megsemmisítését, amely kimondja, hogy az adóhatóság által hozott határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nem peres eljárásban történő érvényesítését. A bíró álláspontja szerint a jogállami jogbiztonság elve sérül, mert a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felszámolt bt. beltagjával szemben az adóhatóság adókötelezettséget megállapító határozat hiányában is követelhesse az adótartozást. Szerinte az állam és adóalany közötti jogviszony hatósági jellegű, amelybe polgári jogi eszközökkel nem lehet beavatkozni, nem lehet a bíróság hatáskörébe utalni olyan kérdéseket, amelyek az adóhatóságra tartoznak.
● A Kúria Kvk.II.37.215/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 41/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3010/2012.)
A Lehet Más A Politika alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.II.37.215/2012/2. számú végzése megsemmisítését kezdeményezte. A Kúria végzésében helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) 41/2012. számú határozatát, melyben az OVB egy magánszemély kifogásának helyt adott és megállapította, hogy az indítványozó a népszavazási kezdeményezéséhez kapcsolódó „aláírásgyűjtési maraton” meghirdetése során ajándékokra tett ígéretével megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat. Az OVB az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta. Az indítványozó párt álláspontja szerint a végzés sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott népszavazáson való részvételhez való jogot.
● A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése, illetve a Szolnoki Törvényszék Pk.62.393/1998/31. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/475/2013.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése és Szolnoki Törvényszék Pk.62.393/1998/31. számú végzése megsemmisítését kérte. Az indítványozó egyházi státuszát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) alapján elveszítette, és a Szolnoki Törvényszék végzésével jogutód nélkül megszüntette, mivel 2012. február 29-ig nem tett olyan nyilatkozatot, hogy egyesületként kíván-e továbbműködni. A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróság az Ehtv. 34. § (1) bekezdését alkalmazta, amelyet az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozattal megsemmisített, és megállapította, hogy az indítványozó egyházi státuszát nem veszítette el.
Az Alkotmánybíróság szeptember 10-i teljes ülésének napirendje
● A Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3376/2012.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Érvelése szerint az ítélet sérti a pártatlan bírósághoz való jogát, mert annak meghozatalában olyan bírók vettek részt, akik korábban nyomozási bírói feladatokat láttak el.
● A Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú, valamint a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenessé nyilvánítása és megsemmisítése érdekében benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/474/2013.)
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú végzése és a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint kizárt bíróság járt el az ügyben. Megítélése szerint a Kúria alkotmányjogi panasszal érintett végzései sértik a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogait, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát.
● A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.
● A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott indítvány vizsgálata (III/1181/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 áprilisában fordult az Alkotmánybírósághoz a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény egészének visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérve. Az indítványozó szerint a törvény alkalmazása a céljához képest aránytalan sérelmet okoz azzal, hogy nincs lehetőség a bizonyítékok értékelésére. Egyes fogalmak (az „elítélés alapja”, a „tömegoszlatáshoz kapcsolódóan elkövetett”, a „méltányolható körülmények között elkövetett”) normavilágosság elvét sértik.
