A Magyar Bírói Egyesület szervezésében, az Országos Bírósági Hivatal közreműködésével került sor a bírói életpályával foglalkozó konzultációs napra. A bírói szervezeten belüli szervezeti egységek együttműködési megállapodást írtak alá, mellyel a bírói életpálya-modellel kapcsolatos munkájukat a továbbiakban összefogják.

Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke köszöntő beszédében célként határozta meg, hogy a bírói életpálya modell egységes szerkezetbe foglalt részletes kidolgozása 2015-ben megtörténjék.

A bírói életpálya koncepció kialakítása régóta megfogalmazott és jogos igény. A magyar igazságszolgáltatás egy európai horizontú „eredménytáblán” jó teljesítményt felmutatva szerepel a ranglista első harmadában. A bírói megbecsültség, a munkakörülmények, az erkölcsi elismerés tekintetében nem állunk ilyen jól az uniós összehasonlításban. A bírói életpályában egyszerre kell megjelennie az egyén életlehetőségének, boldogulásának másrészt a bírósági szervezet hatékony és alkotmányos kötelezettségeknek megfelelő működésének. Fontos, hogy a szervezeten belül az egyes emberek ne csak munkaként, szakipari tevékenységként éljék meg a mindennapjaikat, hanem éljék azt át valóban a hivatás méltóságának, felelősségének tudatával. Mivel az életpálya egyéni sorsokat befolyásol egy ilyen modellt csak egy közösen elfogadott szilárd értékrend alapján szabad kialakítani. A legfontosabb azon értékek, elvek meghatározása, amelyek mentén a mindennapokat rendezni lehet. Meg kell hogy jelenjen a koncepcióban a kiszámíthatóság, a biztonság, esélyegyenlőség, az automatizmus és a teljesítmény egysége, a folyamatos előmenetel lehetősége, az élethosszig tartó gondoskodás, az elkötelezettség megbecsülése és a teljesítmény értékelése.

“A koncepció kialakítása nem lehet kizárólag az OBH feladata, közös vállalás kell, hogy legyen. Az előttünk álló rövid időt maximálisan ki kell használni, de a modellt logikusan, lépésről lépésre felépítve kell kialakítani.” – hangsúlyozta Handó Tünde. “Más hivatásrendek előrébb tartanak már a jogalkotás terén, vagy akár a szervezeti céljaik áttekintésében. Természetesen nem lehet olyan komplett modellt előállítani, ami egyszerre jó minden egyes munkaköri csoportnak, és minden a szervezetben dolgozó embernek az igényét kielégíti. Emellett figyelemmel kell lenni a társadalmi környezetre, a bírósági szervezeten kívül létező keretrendszerre.” – mondta az OBH elnök.

A közösen kialakított eredmény és a mielőbb előrejutás érdekében a 2015. február 27-i konzultációt követően konkrét lépéseket kerültek meghatározásra:

  • Megállapodás került aláírásra, melyben a teljes bírósági szervezet kifejelzte azon szándékát, hogy együtt, egymásra támaszkodva fog a jövőben munkálkodni.
  • Megalakul a Bírói Életpálya Szakértő Testület, melynek feladata a cél eléréséhez szükséges koordinációt és szakmai hátteret biztosítani.
  • Az OBH létrehozta a központi intraneten azt az aloldalt, amely az életpályamodellről szól, és minden érintett számára elérhető. Itt kerülnek közzétételre a szakmai anyagok emellett az oldal fórum-lehetőséget biztosít az érdeklődők számára. (Ez egyúttal garanciája is lehet annak, hogy a modell kidolgozásában mindenki elmondhassa a javaslatait, véleményét.)

Az OBH jogszabály véleményezési munkájának eredménye, hogy egy előterjesztésben már szerepel egy kormányhatározati javaslat, amely felkéri az igazságügyi minisztériumot, hogy 2015. október 15-ig az életpálya koncepciót terjesszék a kormány elé.

Darák Péter a Kúria elnöke az érdeklődők megjelenését a bírói kar, a jogi szakma iránti felelősség jeleként értékelte. Beszédét Juhász Andor gondolataira építette: „Jövök, de nem a főnöki tekintély Gessler kalapjával, hanem a kartársi szeretetnek és a bírói hivatás megbecsülésének meleg érzéseivel.” “A bírói szervezet – hasonlóan Gesslerhez, aki távollétében a kalapjával képviseltette magát és a kalapjának követelte a tiszteletet – hasonló veszélyes helyzetbe juthat, ha csak a hivatás elismertségével próbál meg elérni valamit. Juhász Andor a bírói értékek közül a bölcsességet, az élettapasztalatot, a kristálytiszta szellemet, becsületes és érző jó szívet emelte ki, mint amelyek jobban biztosítják az igazságszolgáltatást, mint a perrendtartások holt szakaszai. Szervezeti és anyagi feltételeket már Juhász Andor is megemlítette a bírói hivatás biztosítására. Természetesen az ilyenfajta gondoskodás megkövetelni a más hatalmi ágakkal való együttműködést. A közvéleményben fel sem merülhet, hogy egy bírának anyagi gondjai is lehetnek. Bíróként olyan morális tartással kell bírnia, amelyik a teljes anyagi függetlenség hiányát ellensúlyozni képes.” – mondta a főbíró. Más kérdés, hogy azután örök időkre képesek-e ezek az erkölcsi értékek ezt az „immunizáló szerepet” betölteni. Ezt a kérdést az igazság eszméjét mélyen átérző törvényhozásnak és kormányzatnak megkockáztatnia sem szabad. Egyfajta illedelmes szégyellőséggel viszonyul tehát Juhász Andor a bírák fizetéséhez, anyagi ellátásához. Mint gondolataiból kiderül, a magyar nemzet mindig súlyt helyezett az igazságszolgáltatására, ez a nemes hagyomány azonban a tárca költségvetésében nem jut mindig releváns kifejezésre.

Mit tehet a mai bírói kar akkor – vetette fel a Kúria jelenlegi elnöke – amikor jobb anyagi körülményeket, magas fizetést, vonzó pályaképet kíván? Nem tehet mást, mint, hogy egységesen kezdeményezi a változások törvénybe iktatását, törvényhozási tárgyalási rendbe vételét és ennek során teljes összhangra törekszik.

Makai Lajos a Magyar Bírói Egyesület elnöke beszédében kiemelte: Magyarország Alaptörvénye és a nemzetközi emberi jogi dokumentumok garantálják a bírói függetlenséget, mint a demokratikus jogállam alapjait. Az alaptörvénnyel összhangban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény biztosítja a döntési felelősség súlyához, a bírói hivatás méltóságához igazodó javadalmazást. A bírák függetlenségét biztosító javadalmazásának reálértéken tartását ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A bírói béreknek az elmúlt évtizedben megfigyelhető reálérték-vesztése nem indokolható a nemzetgazdasági mutatók – alapvetően pozitív – változásával. Az aktív bírói szolgálat időtartamának a közelmúltban bekövetkezett lényeges csökkenése és a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetőségi szabályok után indokolt a bírói hatáskör méltóságának, felelősségi súlyának és függetlenségét biztosító feltételrendszerének az újragondolása, illetve a nyugdíjba vonuló bírákról való megfelelő gondoskodás megteremtése.

Mindehhez kiszámítható és tervezhető életpályát kell biztosítani, ami versenyképes fizetéssel vonzóvá teszi a pályát a legjobb képességű jogászok számára.

A Magyar Bírói Egyesület alapszabályában is kifejezett célja „a bírói függetlenség védelme, a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztésével a jogállamiság teljesebbé tétele, a bírói hivatás megfelelő társadalmi elismertetése, erősítése, a bírák élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása”. A cél megvalósítása érdekében a Magyar Bírói Egyesület törekszik az „Országos Bírósági Hivatallal a szükséges és kölcsönös együttműködés kialakítására és fejlesztésére, különösen a következő területeken: a bíróvá válás folyamata, a pályázatok, az előmenetel kérdései, az oktatás, a képzés, a továbbképzés gyakorlata, a belső igazgatás és szakmai függetlenség viszonya, alakulása, az arányos munkateher problémái, a bírák munkájának értékelése, a javadalmazás – jutalmazás, a munka erkölcsi elismerése, a külső ellenőrzés tartalma, hatékonysága, a nyugdíjas bírák helyzete.”

A fenti alapszabályi rendelkezések egyben tartalmiak is a bírói életpálya tekintetében. “Az Egyesület nemcsak jogosult, hanem köteles is a bírói érdekek képviseletére.” – hangsúlyozta Makai Lajos. “A Magyar Bírói Egyesület az alapszabályi kötelezettségek figyelembevételével vesz részt a közös munkában, mivel a bírói életpálya megvalósulásához a közös fellépés szükséges.”

Hámori Attila az Országos Bírói Tanács soros elnöke beszédében elmondta, hogy két évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a bírói életpálya koncepció kialakításával egy szakbizottságban. A koncepció megvalósításakor a hangsúlyt a koordinációra helyezné. Rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kollégák aktív közreműködésének. Mint mondta az apátiába hullott munkatársakat aktivizálni kell, és mivel a feladat rendkívül nagy és sok, a kollégák tevőleges részvételére számít.

Osvald Csilla, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének elnöke, 2015. januárjától tölti be tisztét, így a szakszervezet terveiről, megújulási irányairól, az új alapszabályról, valamint a tervezett rendezvényekről is tájékoztatta a megjelenteket. A szakszervezet munkájába beleillik a bírói életpálya koncepció kidolgozásával kapcsolatos együttműködésben való részvétel. A szakszervezet jogi eszköztára szűkös (nincs például lehetőség a sztrájkra), és mivel ez hatékonyabb is, az együttműködő szakszervezet megjelenítésére kívánnak törekedni. A bírósági vezetés és a tagok közötti híd szerepét szeretnék betölteni. Információáramlást próbálnak elősegíteni, egyrészt a tagoktól érkező észrevételeket juttatnák el a vezetéshez, másrészt visszacsatolást adnának a bírósági vezetésnek döntéseik hatásairól. Feladataik közül a segélyezés szerepe jelentős. “A szakszervezet bízik abban, hogy az életpálya koncepció kidolgozásával a bérezés olyan irányba fog változni, hogy az igazságügyi dolgozók méltóképpen tudnak majd magukról és családjukról gondoskodni.” – mondta az elnök.

Az ünnepélyes aláírást követően a munka szekcióüléseken folytatódott.