A munkavállalók mindennapi munkavégzésük során gyakran tesznek jognyilatkozatot. A nem jogszerűen megtett jognyilatkozatok azonban nem alkalmasak a fél által elérni kívánt eredmény, avagy joghatás kiváltására. De mi lehet az oka, hogy egy jogi aktus nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására? Mit jelent az abszolút és a relatív érvénytelenség? Egyáltalán mennyiben tükrözi egy jognyilatkozat a munkavállaló akaratát és ez az akarat miként realizálódhat a munkaviszonyban?
A polgári jogban az érvénytelenség a bírói úton való ki nem kényszeríthetőséget jelenti, azaz az érvénytelen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya. A munkajogi érvénytelenségi rendszere is a polgári jogra épül, azonban figyelembe veszi e jogág speciális sajátosságait.
Az Munka Törvénykönyve részletesen rendelkezik a jognyilatkozatokról, valamint azok érvénytelenségének feltételrendszeréről. A semmisség abszolút, a megtámadhatóság feltételes – ún. relatív – érvénytelenséget idéz elő – a semmisségi ok a törvény erejénél fogva, ipso iure érvénytelenné teszi a jognyilatkozatot, míg megtámadhatóság esetén a megállapodás mindaddig érvényes, amíg azt az arra jogosult sikeresen meg nem támadja. Egy jognyilatkozat semmissége tehát jóval súlyosabb értékítéletet fejez ki.
A semmisség
Semmisség a munkajogviszony bármely szakaszához kapcsolódóan felmerülhet.
Az Mt. 27. § (1) bekezdése értelmében semmis az a megállapodás, amely (i) munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, illetve az is, amely ugyan (ii) nem ütközik ilyen szabályba, de amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével kötöttek. Ezen bekezdés – a polgári jogi szabályok értelmében – egészült ki azzal a további semmisségi okkal, hogy semmis az a szerződés, amely (iii) nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
Jognyilatkozat a polgári jog szabályai szerint írásban, szóban, valamint ráutaló magatartással egyaránt tehető. A jogrend stabilitása, a munkavállaló védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) azonban számos esetben formakényszert ír elő a felek számára jognyilatkozataik érvényessége feltételekén.
Az alaki érvénytelenségi okok leggyakoribb megjelenési formái az írásbeliség követelményének megsértéséből adódnak. Az írásbeliség érvényességi feltétel a munkaszerződés megkötésekor (BH1986. 524.), a közös megegyezésnél (BH1999. 331.), valamint a munkavállalói felmondásnál (BH1991. 129.) is.
Az Mt. 27. § (2) bekezdése a színlelt megállapodások esetkörét szabályozza. Színlelt megállapodás esetén mindkét fél akarata hibás – a színlelt akaratnyilatkozat mögött egy másik, palástolt ügylet húzódik meg, vagyis maga az ügylet színlelt. A színlelés kétoldalú, tudatos magatartás, amikor a felek akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely jognyilatkozataik alapján keletkezik, ne kössék meg (BH.2001. 29.)
Az Mt. 27. § (3) bekezdés szerint a semmis megállapodás olyan súlyos fogyatékosságban szenved, amely kizárja a joghatást, az érvénytelenséget önmagában, tehát a felek arra irányuló hivatkozása nélkül kiváltja. Kivételt képez azonban az az eset, amikor a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz.
A munkajogban a semmisséget akkor kell figyelembe venni hivatalból, ha az a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisségre az érdekelt – határidő nélkül – hivatkozhat, munkaügyi pert e vonatkozásban szintén csak az érdekelt indíthat. Mivel a semmis szerződés ipso iure érvénytelen, azt a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni.
A megtámadhatóság
Az Mt. 28. §-a rendelkezik a megtámadhatóság jogintézményéről, melynek értelmében megtámadási ok a (i) tévedés, téves feltevés, a (ii) megtévesztés, valamint a (iii) jogellenes fenyegetés lehet. A megállapodás csak a sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné. Az érvénytelenség jogkövetkezménye főszabályként nem az eredeti állapot helyreállítása, hanem a jogviszony jövőre szóló felszámolása. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik – a megtámadást a jogszabályban előírt határidőn belül, írásban kell a másik félhez intézett jognyilatkozattal gyakorolni. Az Mt. 28. § (9) bekezdése alapján a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Az Mt. az ex nunc hatályú érvénytelenséget tekinti főszabálynak, mivel a jogviszony „szolgáltatás” jellege miatt az eredeti állapot helyreállítására nincsen tényleges lehetőség.
A semmisség megállapításához tehát külön eljárásra nincsen szükség, az a törvény erejénél fogva „nem létező” megállapodás lesz. Ezzel a szemben a megtámadhatóság feltételes, tehát a szerződés érvénytelenné válásához külön eljárást kell lefolytatni.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Az érvénytelenség jogkövetkezményéről a továbbiakban az Mt. 29. §-a rendelkezik részletesen, amely szerint
az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn.
Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.
A rendelkezés számos esetben a munkavállalót védi pl. érvénytelen munkaszerződés alapján létesített munkaviszony esetén, az abból származó jogok és kötelességek szempontjából az úgy bírálandó el, mintha érvényes munkaszerződés alapján állott volna fenn, tehát
az elvégzett munkáért a munkavállalót megilleti a díjazás, az addig eltöltött időtartam pedig munkaviszonyban eltöltött időnek minősül.
A munkáltató oldalán felmerült érvénytelenségi ok pl. ha a munkáltató a munkavállalót az adott munkakör ellátásához szükséges végzettség nélkül alkalmazza (EBH 2015. M. 17.), vagy ha a közalkalmazottat büntetlen előéletét igazoló hatósági bizonyítvány hiánya mellett kinevezik (EBD 2017. M. 12. III.)
A részleges érvénytelenség szabálya szerint az érvénytelenségi ok fennállta nem dönti meg a teljes megállapodást, hanem az érvénytelen rész helyett a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni – pl. minimálbérnél alacsonyabb illetmény kikötése esetén a megállapodás a minimálbérnek megfelelő tartalommal marad érvényben.
Az Mt. 29. § (4) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.
