Jelentősen csökkent a Magyarországon elkövetett bankkártyacsalások száma. A tavalyi év első kilenc hónapjában kétezer gyanús esetet regisztráltak, összesen 128,4 millió forint értékben. Viszszaesőben van a hamis kártyával elkövetett csalások száma is, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a bankok egyre inkább áthárítják veszteségeiket az ügyfelekre. Az elmúlt év első kilenc hónapjában a bankoknál mintegy 2000 visszaélésgyanús esetet regisztráltak, összesen 128,4 millió forint értékben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A tényleges kár 115,4 millió forint volt. Az 1999-es teljes évről szóló jegybanki statisztika viszont annak idején 9300 esetről adott hírt, a tényleges kár 294 millió forint volt. A visszaélések összege tehát időarányosan is jelentősen csökkent, várhatóan több mint 100 millió forinttal kisebb lesz a tavalyi éves kármérleg. A korábbi folyamatokhoz képest 2000-ben nőtt a kártyabirtokos ügyfelek által okozott visszaélések összege, ami 68 milliós értékével több mint felét teszi ki az összes tényleges kárnak. Egy évvel korábban a teljes évi adatban a hamisított kártyákkal való visszaélés volt még a jellemző, 138 millió forintot, s így közel 47 százalékát tette ki a tényleges kárnak. A 2000-es év első kilenc hónapjában a hamisított kártyákkal elkövetett csalások 29 millió forintot tettek csak ki, amely a tényleges kárnak a negyede. A kárból egyre kisebb arányt visel a kibocsátó bank. Míg 1999-ben a tényleges kár felét a kibocsátó banknak kellett elkönyvelnie, addig idén a januártól szeptemberig tartó időszak alatt keletkezett kárnak közel 30 százaléka szállt vissza a kibocsátó pénzintézetekre. A külföldi és magyar elfogadó bankokra idén nagyobb teher hárult, a tényleges kárnak több mint 57 százalékát hárították tovább rájuk, míg 1999-ben ez az arány 34 százalék volt.