A fővárosi kötvényperek két alperese (sem a városháza, sem az állam) nem hajlandó helytállni a követelésekért, és a jogutódlás kérdésében “egymásra mutogat”. A korábbi, az értékpapír-tulajdonos számára kedvezően lezárt népszövetségi kötvényügy az alperes szerint nem tekinthető precedensnek.

A székesfővárosi kötvényperek eddigi tárgyalásaiból egyértelműnek látszik, hogy sem a városháza, sem az állam nem hajlandó helytállni az egykori értékpapírokért. A jogviták összkövetelése csupán néhány millió forintot tesz ki.

Tegnap újabb két per tárgyalása kezdődött meg, melyeket egyesített a bíróság. Ezekben három 1914-es és két 1927-es kibocsátású értékpapír névértékének kifizetését kérik a felperesek mintegy 700 angol fontnak és 2000 USA-dollárnak megfelelő forintösszegben. Szelvénykövetelést is érvényesítenek.

Változatlanul alapkérdés: a fővárosi önkormányzat és az állam közül melyik Budapest székesfőváros jogutóda. Tarthatatlan helyzet

  • mondta a pénzügyi tárca képviselője –, hogy a két alperes most egymásra mutogat. A városháza jogi képviselője felvetette: nem kizárt, hogy egyáltalán nincs jogutód. A bizonyítást a bíróság a felperesektől várja, akik úgy nyilatkoztak: eddig nem kaptak elegendő információt a fővárostól, hogy megítélhessék, a városháza vagy az állam az alperes.

Az elévülés kérdésében fontos szerep jut az ostendei egyezménynek, ami az 1914-es kibocsátású kötvények lejárati idejét 20 évvel meghosszabbította. Az egyezményt beiktató törvénycikket a felperesek bemutatták, a magyar állam képviselője viszont vitatta, hogy az jogerőre emelkedett volna valamennyi kötvényes esetében.

A követelések értékállóságáról a felperesek jogi képviselője kifejtette: pénzkövetelés nem lehetetlenülhet el. E jogelv technikai megvalósítása, hogy az 1914-es kötvények

  • az értékállandóságot biztosítandó — négy pénznemet rögzítenek. Érvelt egyebek közt azzal is, hogy a papírok 1948-ig a tőzsdén voltak.

Az 1927-es, úgynevezett aranydollárpapírokra vonatkozó követelések jogi megítélése

  • hangzott a felperesi álláspont — azonos a precedensnek számító népszövetségi kötvényüggyel. Az állam jogi képviselője viszont kijelentette, hogy a népszövetségi kötvénnyel kapcsolatos legfelsőbb bírósági felülvizsgálati határozatot — melyről többször írt a Világgazdaság — nem fogadják el precedensértékűnek.