Ma kezdődik Csengtuban, Szecsuán fővárosában a kínai internetezés történetének újabb politikai színezetű pere. Huang Csit azzal vádolják: uszított az államrend ellen, amikor a világhálón jelentetett meg írásokat az 1989-es Tienanmen téri eseményekkel kapcsolatban.

Pekingben dolgozó nyugati diplomaták közlése szerint a bíróság “államtitkokra” hivatkozva elzárkózott attól, hogy külföldi megfigyelők jelen lehessenek a ma kezdődő bírósági tárgyaláson. Huang Csit “az államhatalom elleni felforgatásra való uszítással” vádolják, mert honlapján írásokat tett közzé az 1989-es Tienanmen téri eseményekről. Így gyűjtötte az információkat az akkor eltűnt emberekről. A honlapját (www.6-4.tianwang.com) “6-4”-gyel, azaz azzal a tizenkét évvel ezelőtti, június 4-i dátummal jelölte meg, amikor a harckocsik megindultak a “Mennyei béke terén” a tüntető diákok ellen. Huang Csit tavaly júniusban tartóztatták le.
Nem a mostani az első internetes per Kínában. Tavaly szeptemberben ugyancsak felforgatás vádjával négy évre ítéltek szintén egy honlapot indító fiatalembert, aki a rendszert bíráló írásait hozta nyilvánosságra. Két éve pedig egy sanghaji szoftverest ítéltek el, mert kiadott több ezer e-mail címet egy az USA-ban működő csoportnak, amely ismert bírálója a Kínai Népköztársaságnak.

A mostani per újabb jele annak az ellentmondásnak: miközben a kormányzat ösztönzi az internet terjedését, s hatalmas összegeket fordít a technikai háttér fejlesztésére (szem előtt tartva az e-kereskedelmet is), közben pedig ellenőrizni próbálja a világhálót a politikailag kényes, ellenzékinek minősülő információk kiszűrésével. Ezt nem is tagadják Pekingben, amikor regisztrálási kötelezettséget írnak elő a világhálót használók és a honlapot nyitók számára. 1995 óta, amikor az internet kezdett elterjedni, mintegy ötven szabályozás született, ám az ellenőrzés sikere ugyancsak kérdéses.

Kínában már napjainkban is 15-23 millió a világhálón szörfözők száma. Az előrejelzések szerint ez a szám öt év alatt akár százmillióra is növekedhet, s így a kínaiak második helyre kerülnek az amerikai barangolók mögött.