Március 22-én az Informatikai Bizottság 11 szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte az elektronikus aláírásról szóló törvénytervezetet, így a tervezet elvileg már a jövő héten az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhet.

A törvénytervezethez a kormánypárti képviselők nem fűztek véleményt, csupán annyit emeltek ki, hogy ezzel a törvénnyel Magyarország sok tekintetben az európai országok előtt jár. Az ellenzéki képviselők közül Szabó Zoltán (MSZP) a törvényből legfőképpen azt hiányolta, hogy a szabályozás nem ír elő az államigazgatás számára határidőt az elektronikus aláírás kötelező elfogadását illetően. Meglátása szerint az államigazgatás központi szerveit és a nagyobb önkormányzatokat ésszerű határidőn belül azért kellene kötelezni az elektronikus aláírás elfogadására, mert ez növelné az ilyen aláírási mód társadalmi elfogadottságát is és növelné a szükséges technikai eszközök piacát is. Magyar Bálint (SZDSZ) a cégszerű elektronikus aláírás definícióját hiányolta a tervezetből, másrészt pedig kifogásolta, hogy bizonyos definíciók tekintetében a tervezet túl “puha”, így nem eléggé kifejtett a “szükséges szakértelem”, illetve “külső befolyástól való mentesség” fogalma. Rogán Antal (FIDESZ-MPP) válaszában kitért arra, hogy a kötelezővé tétel szükségtelenül magas költséget jelentene és a céges aláírásokra a törvény tartalmaz előírásokat.