Az alperes magyar államnak nem kell megfizetnie a főváros 100 milliárd forint nagyságrendű követelését – döntött a Legfelsőbb Bíróság a metró-perben pénteken kihirdetetett jogerős ítéletében. Ezzel elutasította a felperes Fővárosi Önkormányzat keresetét, amelyet az állam szerződés szegése miatt indított.
Az indoklás szerint a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Erre csak törvényhozási felhatalmazás alapján kerülhet sor, nem pedig, mint a jelen ügyben, polgári jogi szerződés alapján. Az LB döntésével megváltoztatta a Fővárosi Bíróság tavalyi elsőfokú ítéletét, melyben még az addig esedékessé vált 25,6 milliárd forintos követelés, illetve kamatai megfizetésére kötelezték nem jogerősen a magyar államot.
A Legfelsőbb Bíróság precedens értékű ítéletet hozott: kimondta, hogy az államnak nem kell kifizetnie a metróberuházás költségeinek rá eső részét, azaz ma Magyarországon az államnak nem kell szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítenie. Az állam ezzel kivételezett helyzetbe került: polgárai fölé helyezheti magát – mondta Demszky Gábor főpolgármester a metróper ítélethirdetése után pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: meglepte az ítélet, hiszen az teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági döntéssel, köztük a jogerős legfelsőbb bírósági határozattal. Jelezte: a főváros az írásos ítélet kézhez vétele után dönt arról, hogy benyújt-e felülvizsgálati kérelmet. A szóbeli ítélet alapján nagy a valószínűsége, hogy megteszi ezt a lépést.
A tervezett Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal első, Etele tér – Baross tér között megépítendő szakaszának 60-40 százalékos arányban történő finanszírozásáról 1998 áprilisában írt alá polgári jogi szerződést Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester. Az év novemberében azonban Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere felmondta a megállapodást. Ekkor kezdett pereskedni a Fővárosi Önkormányzat.
(MTI) “A jogi csűrés-csavarás, pereskedés helyett a főváros vezetésének inkább szakmailag kellene alaposabban kidolgoznia a 4-es metró nyomvonalával kapcsolatos kérdéseket, és érdemi párbeszédet, kompromisszumokat kellene kötnie Budapest tömegközlekedésének javítása érdekében – tartalmazza az a közlemény, amelyet Tirts Tamás, a fővárosi közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ frakciójának vezetője juttatott el pénteken az MTI-nek.
A fővárosi közgyűlés ellenzéki frakcióvezetője a többi között így reagált a Legfelsőbb Bíróság (LB) pénteken kihirdetett jogerős ítéletére, amely szerint a testület a metró-perben elutasította a felperes Fővárosi Önkormányzat keresetét, így az alperes magyar államnak nem kell megfizetnie az összességében 100 milliárd forint nagyságrendű követelést.”
(MTI) “A Legfelsőbb Bíróság Metró-perben hozott határozatával az adófizető állampolgárok járnak jól, mert biztosak lehetnek abban, hogy a pénzüket egyetlen tárca vezetője sem költheti el – hangsúlyozta a pénteki gyulai Gyula-napokon rendezett sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter. A főváros kontra kormány perben e napon hozott ítéletről szólva fölemlítette, hogy az előző kormány pénzügyminisztere parlamenti fölhatalmazás nélkül akart a fővárosi beruházásra többszáz milliárd forintot juttatni. A Legfelsőbb Bíróság döntésében kimondja, hogy országgyűlési fölhatalmazás nélkül sem pénzügyi, sem belügyi tárcát vezető, sem más miniszter nem rendelkezhet az adófizetők pénzével – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a döntéssel precedens értékű perben hozott határozatot a Legfelsőbb Bíróság; ilyen ügy még nem volt Magyarországon.Miután a jogtörténeti jelentőségű döntéssel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a kormány álláspontját, és harmincmillió forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes fővárost, Budapest önkormányzati vezetői talán elgondolkodnak azon, hogy vajon érdemes volt-e a bíróság döntése előtt különböző pályázatokat kiírni és a munkálatokat elkezdeni – vélekedett.
A kormányzat metró-építési elképzeléseire vonatkozó kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a döntés után először a fővárosnak kell lépnie és átgondolnia a helyzetet; természetesen ugyanezt teszi a kormány is.
A múlt év őszén volt a kormánynak volt egy, a közlekedési miniszter által előterjesztett javaslata: hosszabbítsuk meg a 2-es metró nyomvonalát, s hajlandók vagyunk támogatni a felszíni tömegközlekedés felújítását – emlékeztetett rá Varga Mihály.
– Ez szerintünk jóval olcsóbb és jóval hatékonyabb megoldás lenne, mint egy igen költséges presztízs-beruházás – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Érthetetlen Demszky Gábor azon nyilatkozata amellyel el akarja bizonytalanítani az állampolgárokat és az önkormányzatokat afelől, hogy az állam teljesítené az általa vállalt kötelezettségeket – tartalmazza a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályának, az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye. A PM álláspontja szerint éppen az ellenkezőjéről van szó. A Legfelsőbb Bíróság precedens értékű döntése azt az elvet hangsúlyozza, hogy politikusok kampánycéllal ne rendelkezhessenek felelőtlenül az adófizetők százmilliárdjaival.
A közlemény szerint különösen méltatlan a metró ügyének összemosása az árvízkárosultak kártalanításával, hiszen mint ismeretes a kormány több mint 22 milliárd forintot szán erre a célra.Döntésével a Legfelsőbb Bíróság megerősítette azt a gyakorlatot, amely az ilyen horderejű beruházásokat országgyűlési felhatalmazáshoz köti – fogalmaz a szaktárca közleménye.”
