A készülő törvénycsomag célja, hogy a betegek többségét ‘tereljék’ vissza a háziorvosokhoz, s mind kevesebben kerüljenek csak a különböző, lényegesen költségesebb szakellátásokra.
Veszélybe kerülhet a háziorvosi ellátás reformja, ha a házi orvosok nem tudnak megegyezni, és nem fogadják el egységesen a benyújtandó törvénycsomagot. A szakmát megosztja, hogy bővülhet-e 20 százalékkal a praxisok száma. Különösen az okoz problémát, hogy az orvosok egy része nem hajlandó nyilatkozni arról, mekkora hálapénzt kap, így a kieső betegszám kompenzálásának számításakor ezzel nem tud kalkulálni a egészségpénztár. Információink szerint viszont a miniszter elképzeléseinek teljes körű támogatása nélkül, még az amortizációs díj bevezetésére szánt 8-8,5 milliárd forintot sem adná a házi orvosoknak.
Információink szerint félő, hogy még az amortizációra szánt 8-8,5 milliárd forintot sem kapják meg a házi orvosok, ha nem tudnak megegyezni, és egységesen támogatni Mikola István egészségügy miniszter alapellátási reformját. Ugyan a miniszter a FAKOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége X. konferenciáján szombaton Siófokon cáfolta , hogy ellentét lenne a kormány és a tárca között, úgy tűnik most a házi orvosi képviseletek megosztottsága nehezíti az átalakítást.
Mint ismert, a készülő törvénycsomag célja, hogy a betegek többségét ,,tereljék” vissza a háziorvosokhoz, s mind kevesebben kerüljenek csak a különböző, lényegesen költségesebb szakellátásokra. Így a miniszter javítani akarja a házi orvosi rendelők színvonalát, bővíteni az ott is elvégezhető ellátások, illetve jogosultságok körét. Ehhez az amortizációs díj bevezetésén kívül, a tervek szerint csaknem 20 százalékkal növeli majd az ugyancsak elképzelések szerint önkormányzatoktól független praxisok számát is.
Ez utóbbi pont az, ami erősen megosztja a teljes szakmát, többen ugyanis úgy gondolják már most is túlzsúfolt a rendszer, sok az ,,üres” praxis. Többek között Éger István, a FAKOSZ elnöke nyilatkozta azt, hogy a jelenlegi létszám tökéletesen elegendő. A szakma másik oldala azonban úgy véli: ahhoz, hogy az orvosok valóban el tudják végezni a tervek szerint lényegesen több feladatot, több időt kell a betegekkel tölteniük, ehhez viszont csökkennie kell az egy orvosra jutó páciensek számának.
- Ahhoz, hogy a reformokból legyen valami, nekünk is áldozatot kell vállalni, s megengedhetetlen, hogy egyéni anyagi szempontok miatt akadjon meg az átalakítás – nyilatkozta Kollai Balázs, a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetségének elnöke. – Ugyan a kártyapénz visszaszorzásával a tervek szerint a kisebb betegkörrel is megtarthatják korábbi finanszírozásukat, de az így harmadával csökkenő betegkör hálapénzének, ami havonta átlagosan összesen 100-200 ezer forint, is ,,búcsút inthetnek”. A finanszírozásnak ez az a része, amelyről nem hajlandók az érintettek nyilatkozni, e nélkül pedig nem kalkulálhat az egészségbiztosítási pénztár – állítja Kollai Balázs.
A szövetség legutóbbi felmérése szerint, ha az anyagi vonzatát nem veszik figyelembe, egy házi orvos alig több, mint 1200 betegkártyával lenne képes elegendő időt tölteni egy-egy betegével, ezzel szemben jelenleg is átlagosan 1800 kártyája van egy-egy orvosnak.
Szerdán ül össze utoljára az egészségügyi minisztérium Alapellátási Fejlesztési Bizottsága, és egyeztetnek a törvény kidolgozói és a házi orvosok szakmai képviseletei a törvénycsomagról. Akkor dől el, a program milyen formában kerülhet a tervek szerint még májusban a kormányülés elé.