A jogászképzésre jelentkezők 44 százaléka az ELTE-t részesítette előnyben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet 19 százalék jelölte meg.

A nappali képzésre jelentkezők körében még mindig népszerűek klasszikus tudományegyetemek: a ranglista élén továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll, majd ezt követi a Budapesti Gazdasági Főiskola. Ez utóbbi érdekes módon megelőzi a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemet, ahol szintén gazdasági képzés folyik, de egyetemi szinten. A harmadik, negyedik és az ötödik helyen sorrendben a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetem áll.

Szakválasztás alapján a közgazdász és a jogi képzés áll kiemelt helyen, ezekre a helyekre még mindig többszörös a túljelentkezés. Igen nagy népszerűségnek örvend az idegenforgalmi, a vállalkozásszervezési, a bűnügyi és a pszichológia szak is.
Általános orvosi képzésben vezet a Semmelweis Egyetem, az intézményt az orvosi pályát választó fiatalok negyven százaléka jelölte meg első helyen.

A jogászképzésre jelentkezők 44 százaléka az ELTE-t részesítette előnyben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet 19 százalék jelölte meg. Az agrárképzést választók 40 százaléka a Szent István Egyetemet jelölte meg első helyen, ezt követi a Debreceni Tudományegyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara.

Bölcsészképzésben szintén az ELTE vezeti a rangsort, a magyar szakot választók 60 százaléka jelölte meg az intézményt első helyen, az angolnál ugyanez az arány 51 százalék, történelemnél pedig 48 százalék.

Az OFI összesítéséből az is kiderül, egyre népszerűbb a másoddiploma is: arányuk az összes jelentkező 8 százalékát is eléri, számuk pedig folyamatosan nő. Egyre többen választják a levelező képzést is, nappali tagozatra csupán az összes jelentkező 59 százaléka jelentkezett.

Az OFI összefoglalója felhívja a figyelmet arra is, hogy tíz év alatt a nappali tagozatos hallgatók létszáma 2 és félszeresére növekedett, így a felsőoktatás tömegessé válása a piaci szférában egyre nagyobb kihívásokat állít majd a frissen diplomázott hallgatók elé.