Az Országgyűlés lezárta a kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az élelmiszertörvény, továbbá a sporttörvény módosításának részletes vitáját hétfőn.

A kulturális örökség védelméről szóló előterjesztés vitájában – többek között – a régészeti ásatások, a leletek védelméről volt szó. Lezsák Sándor (MDF) megfontolásra ajánlotta azt a módosító javaslatot, hogy ne csak az 1711 előtt keletkezett javakat tekintsék régészeti örökségnek, hanem a száz évnél régebbieket. Felvetette azt is, hogy ne csak a régészeti lelet megtalálója, hanem annak bejelentője is részesüljön jutalomban.
A régészeti örökség hatásosabb védelme érdekében nyújtott be több módosító javaslatot Szabó Zoltán (MSZP) is. Többek között javasolta, hogy a törvényben rögzítsék a feltárásra jogosult szervek megnevezését.
Felvetette, hogy gesztusértékű lenne, ha Magyarország e törvényben tiltaná a védett kulturális javak külföldről történő behozatalát is. Emellett javasolta, hogy a kulturális örökség bármely elemének elpusztítását büntetni rendelje a törvény.
Erkel Tibor (MIÉP) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó, kiegészítéseket tartalmazó, valamint a feltárások költségeivel kapcsolatos javaslatokat terjesztett elő. Indítványozta továbbá, hogy a hangrögzített emlékeket is sorolják a közgyűjtemények közé.
Weszelovszky Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy az előterjesztő az egész Kerepesi temetőt védetté kívánja minősíteni. Szerinte egyes síremlékek védetté nyilvánítása is elegendő lenne.
Több napirend előtti felszólalásra is a miniszterelnök reagált a kormány nevében hétfőn a parlamentben. A kormányfő szerint komoly esély van arra, hogy az Európai Unióval tárgyaló magyar delegáció elérje azt, hogy a csatlakozástól számított 7-8 évben termőföldet külföldi ne szerezhessen Magyarországon.
A miniszterelnök Szentgyörgyvölgyi Péter FKGP-frakcióvezető napirend előtti felszólalására reagálva kifejtette, hogy “ez a mérkőzés még nincs lefújva, de nem áll rosszul a helyzet”.
Orbán Viktor rámutatott: a magyar föld és a magyar gazdák védelme érdekében meg kell alkotni a családi vállalkozásokról szóló törvényt. Emellett létre kell hozni azokat a szabályokat, amelyek előnyhöz juttatják a földtulajdonszerzésnél és a földhasználatnál a helyben lakó gazdákat. Közlése szerint ezeket a javaslatokat ősszel terjesztik az Országgyűlés elé.
A kormányfő Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalására reagálva egyetértett azzal a felvetéssel, hogy csak azokat az európai uniós normákat kell azonnal átvenni, amelyek egyébként is szolgálják Magyarország érdekeit, a kedvezőtlen hatású jogszabályoknak a hatályba lépését időben kijjebb kell tolni.
– Azokat a normákat, amelyek nem szolgálják az érdekeinket, nem kell azonnal átvenni, vagy átmeneti könnyítést kell kérni, vagy be kell írni a jogharmonizációs döntésekről szóló jogszabályokba, hogy a norma akkor lép hatályba, ha Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz – jelentette ki a miniszterelnök.
A nizzai szerződésről tartott írországi népszavazás kapcsán leszögezte: az elutasító döntés nem ok arra, hogy a magyar kormány módosítson tárgyalási menetrendjén, stratégiáján.
Úgy vélte, hogy az Európai Unió jövőjéről folyó vita minden valószínűség szerint akkor dől el, amikor Magyarország már belül lesz az unión, és már szavazhat arról, hogy az merre haladjon tovább.
Orbán Viktor köszönetet mondott azért, hogy teljes parlamenti támogatást élvezve folytathatja a kormány az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Egyúttal mindenkit arra biztatott, hogy kapcsolódjon be az interneten az Európai Unió jövőjéről szóló társadalmi vitába.