Emberölés miatt összesen 1.728 felnőttet ítéltek el jogerősen az elmúlt tíz évben; az elkövetők döntő többsége, 1.415 férfi volt – derül ki Vavró Istvánnak, az Igazságügyi Minisztérium főosztály-vezetőjének a személy elleni bűncselekmények miatt 1991 és 2000 között elítéltek statisztikai adatait összesítő és elemző tanulmányából.
Az emberölés miatt elítéltek száma az 1991. évi 107-ről a következő évben 174-re emelkedett. Az évtized során a legtöbb személyt, 225-öt 1996-ban ítélték el emberölésért. Számuk azóta csökkent, de másfélszáznál egyik évben sem volt kevesebb.
Tavaly 166 emberölés történt. A tanulmány összehasonlításképp megemlíti, hogy 1962-ben 108 személyt ítéltek el e bűncselekmény miatt.
Az évtized során 987 személy bűnösségét mondták ki emberölés kísérlete, 4.213-ét életveszélyt, halált okozó súlyos testi sértés, 39.086-ét pedig súlyos testi sértés miatt.
A személy elleni bűncselekmények közé tartozik még a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a segítségnyújtás elmulasztása vagy a magánlaksértés is.
Összességében ilyen jellegű bűncselekmények miatt 62.802 személyt ítéltek el az évtized során, mintegy 90 százalékuk férfi volt. Ebben a bűncselekmény-kategóriában az elítélt nők aránya mintegy kétszerese az összbűnözésben megfigyeltnek, és számuk a férfiakénál nagyobb mértékben emelkedett.
A nők által elkövetett élet elleni bűncselekmények sértettjei lényegesen nagyobb arányban kerültek ki az elítélt közvetlen környezetéből, mint a férfi elkövetők esetében.
Ezzel összefüggésben az elítéltek családi állapotát illetően a tanulmány rögzíti: míg a férfi elkövetők 44 százaléka nőtlen és 28 százaléka házas, addig a nők 25 százaléka hajadon és 47 százaléka férjezett. Ezek az arányok is valószínűsítik, hogy női elkövetők esetében magas az élet elleni bűncselekmény hátterében álló családi konfliktusok aránya.
Az iskolai végzettséget illetően a tanulmány tartalmazza: az összes elítélt között a férfiak esetében az írástudatlanok aránya 0,94 százalék, a nők esetében viszont 4,73. Ugyanakkor a diplomások aránya a férfiaknál 3,59 százalék, a nőknél 4,30.
A személy elleni bűncselekmények elkövetőinek körén belül a tanulmány arra hívja fel a figyelmet: a segítségnyújtás elmulasztása miatt elítéltek között az összes elítélthez képest az írástudatlanok aránya csak egyharmada, azaz 0,44 százalék, a felsőfokú végzettségűeké viszont csaknem kétszerese, 6,71. Mi több, majdnem minden tizedik segítségnyújtás elmulasztása miatt elítélt nő diplomás. Pontos arányuk 9,88 százalék.
“Ezek az adatok éles ellentétben állnak a női magatartásról, illetőleg a felsőfokú végzettségűek magatartásáról a társadalomban kialakult elképzelésekkel” – fogalmazott tanulmányában Vavró.
Az IM statisztikáiból az is kiderül, hogy míg az elítélt férfiak száma 1998 óta csökkenő tendenciát mutat, addig a nők körében 1993 óta töretlen a növekedés. Az elmúlt évtizedben összesen 757.736 felnőttet ítéltek el jogerősen: 680.734 férfit és 77.002 nőt.
