A magyar kormánynak a státustörvényt illetően egyedül a romániai fogadtatás okoz gondot – jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Napló című lapnak adott interjújában.

A püspök, aki szerdán a Határon Túli Magyarok Hivatalának budapesti székhelyén más határon túli magyar szervezetek vezetőivel együtt megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával a státustörvény kapcsán kialakult helyzetről, a lap pénteki számában megjelent interjújában részletesen beszámolt a találkozón elhangzottakról.

Tőkés püspök elmondta, a státustörvény fogadtatása körül kialakult helyzet indokolttá tette, hogy napirend előtt azzal foglalkozzanak. Németh Zsolt részletesen tájékoztatta a Magyar Állandó Értekezlet határon túli képviselőit a kialakult helyzetről.

  • Sorra vette, milyen fogadtatása volt a környező országokban a törvénynek és milyen volt az európai visszhang. Kitűnt, hogy távolról sincs szó válságmenedzselésről. A helyzetet a maga valóságos dimenzióiban kell értékelni, a strasbourgi híradások, az ottani román indítvánnyal kapcsolatos történések – amelyek különben elsősorban magyar ellenzéki oldalról indultak – túldimenzionálták a helyzetet, azt a benyomást keltették, mintha a jogszabályt európai szintű válság fenyegetné – mondta.A külügyi államtitkár tájékoztatásából kiderült: Románia kivételével szó sincs arról, hogy “egyfajta kisantanti összefogás gyűrűjébe került volna a státustörvény”, a környező országok magatartása egyedi, különbözik egymástól.
  • Végső soron egyedül a romániai fogadtatás okoz gondot a magyar kormánynak a státustörvényt illetően. A Romániával kapcsolatos tájékoztatás is sok félreértést eloszlatott: egyfelől kiderült, hogy a román megkeresések az Európa Tanácsnál és Európai Uniónál távolról sem találtak olyan visszhangra, mint ahogy azt a híradások vagy a román propaganda igyekezett a maga javára felnagyítani – mondta.

Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy az EU részéről Günther Verheugen csatlakozási főbiztos a helyére tette a dolgokat. Az úgynevezett Velencei Bizottságnál történt román közbenjárás sem ért el eredményt, az Európa Tanácsnál indított román kezdeményezés pedig távolról sem olyan veszélyes, mint ahogy az első látásra tűnt.

  • Bukarest a román akciópolitizálásra jellemző kampányba kezdett Strasbourgban, azonban ez visszafelé sülhet el, és most már szinte biztos, hogy így is lesz. Románia a látszattal ellentétben nem is annyira a magyar irredentizmustól fél, nem az úgynevezett nem eurokonform elvet tartja szem előtt, hanem elsősorban az érinti érzékenyen, hogy az eddig modell értékűnek beállított román kisebbségpolitika látszata került veszélybe azáltal, hogy a romániai magyar kisebbségen Magyarországnak kellene segítenie. Ezáltal veszélybe kerül az egész román kisebbségvédelmi kirakatpolitika, a modell, a mítosz, mert bebizonyosodik, hogy nálunk nincs megoldva a kisebbségi kérdés, és Magyarországnak kell a többszörösen hátrányos helyzetben lévő romániai magyarság segítségére sietnie – fogalmazott a püspök.