A Legfelsőbb Bíróság szerdai ítéletében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság másodfokú ítéletét, amely szerint a Magyar Honvédség Kapos Bázisrepülőtér a honvédségi átszervezés során jogellenesen szüntette meg az ottani katonák szolgálati viszonyát.
A Legfelsőbb Bíróság egyben megváltoztatta a Fővárosi Bíróság ez ügyben született elsőfokú ítéletét is, megállapítva, hogy a taszári bázison dolgozók szolgálati jogviszonya a felmentésről szóló parancs közlésének időpontjáról számított felmentési idő lejártával szűnt meg.
A hatályon kívül helyezett, illetve megváltoztatott ítéletek szerint az alakulat illetékes parancsnoka írásban tájékoztatta az érintetteket, hogy várhatóan szolgálati jogviszonyuk 1997 március 1-jén kezdődő felmentéssel és szeptember 1-jei szolgálati nyugállományba helyezéssel megszűnik. A Magyar Honvédség szeptember elsejével meg is szűntette a felperesek szolgálati jogviszonyát és részükre kiadta az ezzel kapcsolatos igazolásokat, valamint kiutalta a végkielégítés összegét.
A szolgálati jogviszony megszüntetésére jogosult vezérkari főnök viszont 1997. február 26-i keltezéssel, de csak a jogviszony megszüntetését követően nyolc hónappal adta ki a katonáknak az ezzel kapcsolatos parancsát.
A Legfelsőbb Bíróság indoklásában elhangzott: kétségtelen, hogy a felmentésről szóló parancsot csak hónapokkal később kézbesítette az alperes a felperes katonáknak, de az írásba foglalás törvényi követelményét nem szegte meg, hiszen a parancsot időben meghozták.
A parancsban foglaltakról a felperes hivatásos katonák a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló igazolás átvételekor tudomást szereztek, mert az tartalmazta azokat.
- Tehát a parancs írásbeli közlése megtörtént – hangsúlyozta a bíró.
A katonák Fővárosi Munkaügyi Bíróságon folyó munkaügyi perét a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntéséig napolták el. Ebben a másodfokú döntés alapján azt kérték a bíróságtól, hogy kötelezze a honvédséget elmaradt illetményeik, valamint egyéb járandóságaik visszamenőleges kifizetésére.
