Az egész uniós joganyag felét kitevő mezőgazdasági szabályozás folyamatosan változik, azok a magyar jogrendbe fél év csúszással kerülnek be.
Akár már szeptember végén megnyílhat az EU-csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezete, amelynek első ütemét az idén ideiglenesen le is zárhatják – nyilatkozta Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium európai integrációs főosztályának vezetője az MTI-nek. A főosztályvezető elmondta, hogy az érdemi tárgyalások két ütemben folynak: a tárgyalási menetrend szerint a horizontális kérdéseket az idén vitatják meg, a piacszabályozási témákban viszont csak jövő év első felében születhet döntés.
“A fejezet első ütemének megnyitásához az EU-nak azokra a kiegészítő információkra kell válaszolnia, amelyeket kérésére még tavaly decemberben küldött meg a magyar fél” – közölte Vajda László hozzátéve, hogy a brüsszeli álláspont ugyan még ebben a hónapban létrejöhet, ám azt még a tagállamokkal is el kell fogadtatni. Vajda beszámolt arról, hogy az érdemi tárgyalások első felében a tárgyalási menetrend szerint az állat-, és növény-egészségügyi témákban kért derogációs kérelmeket vitatják meg, a jogharmonizációs menetrendet pontosítják, és az intézményfejlesztési feladatokat határozzák meg. A magyar fél átmeneti mentességet kíván kérni a vágóhidakkal, különböző állatok tartásával, szarvasmarhák és sertések spermabizonylataival és vetőmagvak különböző előírásaival kapcsolatban. A jogharmonizációt tekintve nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen az egész uniós joganyag felét kitevő mezőgazdasági szabályozás folyamatosan változik, és ahhoz kell Magyarországnak alkalmazkodnia. A tapasztalatok szerint a változó agrárjogszabályok a magyar jogrendbe fél év csúszással kerülnek be. Az intézményfejlesztésnél fő feladat a majdani uniós határok átkelő-állomásainak állat- és növény-egészségügyi követelményeknek megfelelővé tétele. Fejlesztéseket az ukrán, román, jugoszláv, horvát határon egy-egy közúti és vasúti átkelőnél végeznek, ám a Ferihegyi repülőteret és a mohácsi vízi határállomást is alkalmassá teszik.
“A tárgyalások neheze jövőre várható, hiszen a kvótákról, támogatásokról csak a második ütemében egyeznek meg a felek” – emelte ki Vajda László. Megjegyezte, hogy az EU előállhat olyan forgatókönyvvel, amely a támogatások ütemezését tekintve egy esetleges fokozatos bevezetést vázol fel. A magyar fél azonban a csatlakozást követően már az első évben számít a támogatásokra, hiszen azzal, hogy Magyarország teljes egészében átveszi az EU joganyagát, a másik oldalon a piac egységének és a pénzügyi szolidaritás elvének kell érvényesülnie. A jelenlegi szabályozás szerint 400-450 milliárd forintnak megfelelő euró agrártámogatás jár Magyarországnak már a csatlakozás első évében. A főosztályvezető szólt arról, hogy az uniós felkészülésre az idén 6,5 milliárd forint, jövőre pedig 7,5 milliárd forint jut a minisztérium költségvetéséből. “Csak a határállomások fejlesztésére 8 milliárd forint, az uniós források hozzáféréséhez nélkülözhetetlen informatikai rendszer kiépítésére 19 milliárd forint, a SAPARD-pénzek felhasználását lehetővé tevő iroda felállítására pedig egymilliárd forint szükséges, ezért jövőre, de valószínűleg az idén is forrásátcsoportosításra lesz szükség a minisztériumon belül” – mutatott rá Vajda László.
