Egy amerikai professzor szerint hamarosan lehetővé válik a robotjogászok: a vitatkozni képes szoftverek kifejlesztése. Ronald P. Loui számítógéptudós az érvelés számítógépes modellezésének fejlődéséről írt dolgozatában kifejti: a manapság létező mesterséges intelligenciák már képesek újfajta, a korábbinál jóval emberibb okfejtésre.
Számos más üzleti területhez hasonlóan manapság már a jogi szakma sem létezhet számítógépes jogi adatbázisok, törvénytárak, szerződéstervezetek nélkül. Az egyre fejlettebb jogi szoftverek már most alkalmasak arra, hogy a laikus felhasználók néhány kattintással létrehozzák ingatlanvásárlási szerződésüket, vagy épp elváljanak férjüktől.
Több kutató is olyan szoftver fejlesztésén dolgozik, amely segítene a jogászoknak az információk összegyűjtésében, átnézné a bizonyítékokat és meggyőző védőbeszédet készítene, mely akár az esküdtek és a bíróság előtt is megállná a helyét – nyilatkozta Loui professzor a Beyond 2000-nek.
Matematikai logika helyett retorika
A szakértői rendszereket tervező matematikusok Loui szerint a nyolcvanas évek óta vitatják azt az általánosan elfogadott elméletet, hogy a rendszereket indukciós és dedukciós logikára kell építeni. A szigorú matematikai logika helyett az egyes bizonyítékok hitelességét kétségbe vonó érvelésre építve létrehozhatóak olyan mesterséges intelligenciák, melyek vitába szállhatnak emberi ellenfeleikkel.
A jog, politikatudomány, retorika és etika eszköztárát kihasználó érvelés jellemzője, hogy az alkalmazandó szabályok alól lehetségesek kivételek, és hogy a szabályok érvényessége attól is függ, mennyire vonatkoztathatók az adott helyzetre. Így lehetővé válik az érvek ütköztetése, hiszen a bíróság előtt gyakran nem azt kell eldönteni, hogy melyik félnek van igaza, hanem hogy melyik félnek erősebbek az érvei.
Szólásszabadság vagy táblaveszély?
Jó példa a jogszabályok ütköztetésére a “Gilleo Ladue városa ellen” néven elhíresült eset, melyre egy önkormányzati rendelet és az amerikai alkotmány szólásszabadságról szóló kiegészítése egyaránt alkalmazható. Egy St Louis Ladue nevű városában élő nő 1990-ben beperelte a helyi önkormányzatot, mivel nem hagyták, hogy saját kertjében az Öbölháború ellen tiltakozó táblát helyezzen el.
Margaret Gilleo szerint a szólásszabadsághoz való joga sérült azzal, hogy nem rakhatta ki kertjébe a “Mondjon nemet a Perzsa-öbölbeli háborúra, hívja fel a Kongresszust most!” feliratú táblát. Az önkormányzat táblák elleni rendelete ugyanis tiltja, hogy a lakosok bármilyen táblát helyezzenek tulajdonukra a házszámon és az “Eladó” táblán kívül, cégek számára azonban engedélyezett a reklámtáblák kihelyezése. Az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol 1994-ben Gilleónak adtak igazat, és a várost a rendelet eltörlésére kötelezték.
Fejlesztés alatt a robotjogász
Loui szerint az eset remek példa az érvek ütköztetésére, mivel a jogszabályokból nem könnyű egyértelmű döntést hozni ebben az ügyben. A kérdést az döntötte el, hogy melyik álláspontot lehet meggyőzőbb érvekkel alátámasztani, hiszen a szólásszabadság védelméről és a kertvárosi táblákról nincs minden esetre alkalmazható, egyértelmű szabály. Loui szerint a mesterséges intelligenciák fejlesztői most az érvek ütköztetésére képes szoftvereken dolgoznak, kutatásaik eredménye pedig olyan program lehet, amely képes jogi okoskodásra.
