Az Echelon-ügy a szabad rejtjelezés gyakorlatára ösztönöz

“Az aláíró az aláírás-létrehozó adatot kizárólag az aláírás létrehozására használhatja”

  • áll az elektronikus aláírásról szóló új törvényben. A passzusra, mely lényegében azt tiltja, hogy a kulcsot bármely más rejtjelezési célra használja fel bárki is, a jogszabály indoklása szerint nemzetbiztonsági érdekből volt szükség. A Világgazdaság információi szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok már vizsgálják azt is, hogy szükségesek-e s ha igen, milyen további korlátok a polgári rejtjelezés szabályozásában. Az idézett passzus egyelőre csak kis, technikai szempontból is könnyen áthidalható lyukat vágott az eddig a kódolás kérdését a civil szférában teljesen szabályozatlanul hagyó, azaz mindent megengedő hazai gyakorlatba. Az indoklásban hivatkozási alapul szereplő nemzetbiztonsági érdekek a világ számos pontján szolgáltak már hosszas viták témájaként: hiába hallgathatnak le egyes hatóságok jogszerűen telefonokat, olvashatnak el hagyományos és elektronikus leveleket, ha a megfigyelni kívánt személyek kódolják üzeneteiket.

“Vegytisztán” nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontokat figyelembe véve kétségtelenül az lenne praktikus, ha egyáltalán nem vagy csak az állam által ismert kulcsú rejtjelezési technikákkal lehetne operálni bárkinek

  • hangsúlyozták szakértők. Tény ugyanakkor, hogy az általunk megkérdezett rendőrségi szakemberek egyike sem tudott olyan esetről, amikor egy operatív nyomozás során az okozott volna problémát, hogy egy megfigyelt kommunikációs csatornán kódolt üzeneteket továbbítanak.

További részletek az eVilággazdaság cikkében