Széles körű szakmai vita után az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a lobbitörvény tervezete
folyik róla a közigazgatási egyeztetés, rövidesen megtárgyalja a kormány, majd a kabinet döntésétől függően kerül a parlament elé – mondta el egy szombati miskolci fórumon Dávid Ibolya.
Az igazságügy-miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására a Miskolci Fórum Üzleti Klubban térségi vállalkozók és politikusok előtt tartott előadást a készülő jogszabályról, majd kérdésekre válaszolt.
A törvény a jogalkotás területén való lobbizást kívánja szabályozni, lehetővé tenni, hogy a gazdasági szervezeteknek, kamaráknak, egyéni vállalkozóknak, magánszemélyeknek, társadalmi szervezeteknek és szakszervezeteknek szabályozott lehetősége legyen eljuttatni véleményüket a jogalkotókhoz – mutatott rá az igazságügyi tárca vezetője.
A lobbi-tevékenység feltétele az úgynevezett lobbi-listára való felkerülés lesz, a jogalkotónak pedig kötelessége lesz a lobbizásra jogosult szakmai érveit, véleményét meghallgatni, vele konzultálni egy-egy törvény előkészítésekor – fejtette ki.
A lobbitörvénynek azokat az érintett cégeket, társadalmi szervezeteket és egyéneket kell úgymond helyzetbe hozni, átláthatóvá tenni a működésüket, amelyeknek megvan a felkészültségük ahhoz, hogy egy-egy jogszabály megalkotása előtt részt vehessenek annak szakmai előkészítésében.
Hangsúlyozta: a lobbitörvény révén olyan jogszabályok születhetnek meg, amelyek a jogalkalmazó számára biztonságot nyújtanak a végrehajtáshoz. Dávid Ibolya rámutatott: Európában még nincs ilyen törvény.
Ha Magyarországon a jogszabály-előkészítésre és a jogalkotásra vonatkozó lobbizási tevékenység – amit átlátható, nyilvántartásba vett személyek végezhetnek, mégpedig “nyílt színen” – sikeres lesz, akkor érdemes elgondolkodni a gazdasági döntések meghozatala előtti lobbi-tevékenység jogszabályba foglalásán.
A nemzetgazdaságnak fontos érdeke, hogy mindig valós számításon és lobbisták nyílt vitáiban derüljön ki: vannak-e olyan kérdések, amelyekre adott esetben a jogalkotó nem gondolt. Dávid Ibolya szerint ez különösen azért lényeges, mert a jogalkotók általában elméleti, a lobbisták pedig kivétel nélkül gyakorlati emberek.
A cél az – fűzte hozzá -, hogy a jogszabályok a körülmények lehető legteljesebb figyelembe vételével szülessenek meg a jövőben.
