Bár egyesek ésszerűnek tartanák, s az ellenzék támogatására is bizton számíthatna, mégsem várható, hogy a háromhetes parlamenti munkarend megváltozzon az őszi ülésszakra.

Az Országgyűlés következő ülését a házelnök szeptember 3-ára már összehívta, ám az őszi ülésszak munkarendjéről később döntenek. Egy bő hónap múlva ugyanakkor már üléseznek a bizottságok is. Az előzetes nyilatkozatok tükrében a törvényhozás előtt tornyosuló új jogalkotási feladatok ellenére sem kapcsol magasabb sebességfokozatba a parlament.

  • Marad a háromhetenkénti plenáris ülésezés – közölte Balsai István, az MDF frakcióvezetője. A parlamenti munkarend szükség szerint rugalmasan igazodik a jogalkotási feladatok ütemezéséhez – tette hozzá a képviselő. Hasonló véleményt fogalmazott meg Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP képviselőcsoportjának vezetője, aki indokolatlannak tartja, hogy a ciklus negyedik évében változtassanak a kialakult munkarenden.

Ezzel lényegében el is dőlt a kérdés, hiszen az Áder János házelnök nevével fémjelzett háromhetenkénti ülésezés nem változik, ha a két koalíciós partner – saját korábbi fenntartásait félretéve – e tekintetben is leteszi a fegyvert. A Fidesz vezető politikusai szerint ugyanis bevált a ritkított parlamenti ülésezés, tervezhetőbbé vált a törvényalkotási munka.

Ellentétes véleményt képviselnek a szabad demokraták és a szocialisták, akiknek frakcióvezetői az elmúlt ülésszakon is többször tiltakoztak a háromhetes munkarend ellen. A két ellenzéki párt demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a hetenkénti ülésezésre épülő házszabályi regulák felrúgását, amely nézetük szerint beleillik a Fidesznek azon szándékába, hogy leépítse a parlamentáris intézményeket, meghiúsítsa a törvényhozás ellenőrző szerepét a kormány fölött.

Nem tapsol az Áder-féle parlamenti időszámításnak a MIÉP sem, hiszen a törvényalkotás, a szuverenitás teljességét megtestesítő plenáris ülések korlátozása számukra is a politikai nyilvánosság szűkítésével jár.

A parlament őszi ülésszaka munkarendjének meghatározása egyébként a házbizottság feladata lenne. A politikai konszenzus hiányában azonban a döntés várhatóan most is a plenáris ülésre marad. Itt egyszerű többséggel is megszülethet az ominózus határozat.

Bárhogy is döntenek a képviselők, a parlamentre még jelentős jogalkotási munka vár. A kormány már megküldte az őszi ülésszakra szóló 35 törvényjavaslattal számoló jogalkotási tervét, s ebből már be is terjesztett csaknem egy tucatot. A kihelyezett kormányüléseken felvetett zsebszerződések ügye ezek között még nem szerepel, de a termőföldről szóló 1994-es törvény korrekciójával már számolt a kabinet.

Az augusztusra elkészülő agrárcsomag, a nemzeti földalapról, a családi gazdaságról szóló jogszabályok megvitatása a tervezettnél jobban igénybe veszi a T. Ház idejét. A kétéves költségvetéssel összefüggő terven felüli gondok kezelése is újabb törvényjavaslatokat igényel. Határidős feladat az ombudsmanról szóló törvény felülvizsgálata, amit megterhel az adatvédelmi biztos újraválasztása körüli kiélezett vita. De az MSZP népszavazási kezdeményezése körüli viták is újra fellángolhatnak az őszi ülésszakon.

Csak időt nyerhet, de jelentős presztízst veszíthet a törvényhozás, amennyiben a választások közelsége miatt levennék a napirendről a pártfinanszírozásról, a kampánypénzek elszámolásáról szóló törvény felülvizsgálatát. Ennek hiányában ugyanis az ÁSZ véleménye szerint sem lehet “tiszta” a választási kampány.