Titkos helyre vagy akár külföldre telepítés, személyazonosság, illetve névcsere, valamint az adatok zárolása is szerepel abban a tanúvédelmi törvénytervezetben, amelyet kedden fogadott el a kormány, és várhatóan ősszel tárgyalja a parlament – hangzott el csütörtökön a Belügyminisztériumban (BM) tartott sajtótájékoztatón.
Borai Ákos, a BM jogi főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az új tanúvédelmi programmal a bűnbánó maffiózókat, az úgynevezett pentitókat szeretnék megszólaltatni, akik készek együttműködni a hatóságokkal.
Szólt arról, hogy a törvénytervezet kimunkálását egyrészt az európai uniós integráció, másrészt pedig a bűnözőből tanúvá lett személyek “bizalmatlansága” is indokolta. Hozzátette: a bizalmatlanság abból fakadt, hogy a hatóságok által megszólított személyek nem igazán hittek a korábbi tanúvédelmi lehetőségek eredményességében.
A törvénytervezet kidolgozását egyébként az ORFK is igényelte, hiszen több olyan ügyben is dolgoznak jelenleg, amelyben jobb eredményeket érhetnek el, ha a védett személyt új, a korábbinál hatékonyabb módszerekkel óvják.
Az adatok szerint a büntetőeljárásban részt vevő és fenyegetett helyzetben lévő személyek fizikai védelmét lehetővé tévő 1999-es kormányrendeletet eddig 40 személy esetében alkalmazták, köztük 13 tanú és 5 bíró is volt. A program elindítására, a 7-8 fős tanúvédelmi szolgálat felállítására és az infrastrukturális beruházásokra 200 millió forint áll a BM rendelkezésére, de 2002 második felében további 1,6 milliárd forintot tudnak ezen tevékenységre fordítani. A program 2003-as költségvetéséről jelenleg még nincs adat, azt az előző évi forrásfelhasználás tükrében alakítják majd ki.
Borai Ákos szólt arról is, hogy a németországi tartományi példa szerint, amelyből a magyarországi tervezet is sokat vett át, évente hozzátartozókkal együtt 80-100 személyt részesítenek tanúvédelemben. Megemlítette, hogy Olaszországban, ahol a személyazonosság-csere sok esetben a teljes szeparálást és a társadalomból való elkülönítést jelent, évente csak átlagban ötöt hajtanak végre a rendkívül nagy munka és az óriási költségek miatt.
Végleges személyiségcserére talán évente egy alkalommal kerül sor Magyarországon, ideiglenes, a büntetőeljárás tartamára korlátozódóan pedig feltehetően 10-20 esetben – vélekedett Borai Ákos.
A jogi főosztályvezető-helyettes közölte: az előkészítés során nagyon pontosan kidolgozták a szakértők azt is, hogy például a védett tanú milyen módon rendezi tartozásait, tb-, adó- és illetékfizetési kötelezettségeit, hitel-visszafizetéseit.
– A tanúvédelmi program nem szolgálhatja azt, hogy valaki meneküljön fizetési kötelezettségei elől – hangsúlyozta Borai Ákos.
