A kormány keddi ülésén tárgyalja azt a büntetőjogi törvénycsomagot, amely a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására irányuló, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekre vonatkozó előterjesztéseket tartalmazza.
A jogi személy büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges jogszabályi feltételeket nem a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával, hanem önálló törvényben kívánják megteremteni. Az igazságügyi tárcától kapott korábbi tájékoztatás szerint a Büntető törvénykönyv módosítására irányuló úgynevezett büntető novella három pilléren nyugodna.
A kormány korrupcióellenes stratégiája egyes büntetőjogi rendelkezések felülvizsgálatát írta elő, és ennek alapján a korrupcióval – például a vesztegetéssel – kapcsolatos cselekmények büntetési tételét kell megszigorítani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében a módosítások a belügyi és igazságügyi együttműködés jogi eszközeinek jogharmonizációját is érintenék, például a szervezett bűnözés elleni harccal, a pénzmosással és a bűnszervezetekkel szembeni fellépéssel összefüggésben. A tervek szerint az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények reformjára is sor kerülne az áldozatvédelemre vonatkozó kormányhatározat értelmében.
Az MTI értesülése szerint a 2003. január elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvényből a módosítások nyomán kimaradna néhány, a korábbi elképzelések szerint bevezetni tervezett jogintézmény. Kikerülhet az 1998-ban elfogadott, de hatályba nem lépett törvényből többek között a kétfokú fellebbezés, a keresztkérdezés és az óvadék intézménye. Az 1998-as törvény eredetileg 2000-ben lépett volna hatályba, ezt később 2003-ra változtatta a törvényhozás, majd egyes, főként a hatóságok jogkörét szélesítő jogintézmények életbe léptetését előre hozták, a többi pedig a mostani előterjesztés szerint egy igen lényeges, átfogó módosításon menne keresztül. Az előterjesztés azzal az indoklással tér vissza a jelenlegi, alapvetően a bírói kérdezésre alapuló tárgyalási rendszerre, hogy egyébként a bíró számára tervezhetetlenné válik az ügyek kitűzése.Az 1998-as törvényben még szereplő óvadék intézményét is határozatlan időre el kívánja halasztani az Igazságügyi Minisztérium a kormányülésen megtárgyalandó előterjesztésében.
