A napokban véget ért a bíróságokon a tárgyalási szünet, folytatódnak a Postabankkal kapcsolatos eljárások, a metró-per, a MOL Rt.-nek a gázáremelés alacsony mértéke miatt indított pere, a büntetőeljárások közül pedig Tasnádi Péter és Tocsik Márta büntetőügye, továbbá a sortűzperek.
A Postabanknál az előző parlamenti ciklusban bekövetkezett vagyonvesztés ügyében kormányzati szervek kezdeményeztek különböző eljárásokat. A tavasszal megindított polgári perben a magyar állam és a Postabank több más korábbi nagy tulajdonosa mintegy 170 milliárd forintos kártérítést követel a pénzintézetnél 1994 és 1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cégtől. A 4-es metró első, tervek szerint Etele tér-Baross tér között megépítendő szakaszának finanszírozása kapcsán, a Fővárosi Önkormányzat által indított kártérítési perben, az addigi döntésekkel szemben, az alperes magyar államnak adott igazat a Legfelsőbb Bíróság (LB) és áprilisban elutasította a főváros 100 milliárdos nagyságrendű követelését. A Fővárosi Önkormányzat a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyről a LB egy másik tanácsa dönt majd.
A Mol Rt.-nek a gázáremelés alacsony mértéke miatt a magyar állam ellen megindított polgári perében, tavaly, az FB elutasította az olajtársaság több milliárdos kártérítési keresetét. Az LB a Mol fellebbezése folytán várhatóan szeptemberben tárgyalja az ügyet. Egy másik milliárdos kártérítési per, az úgynevezett ciánper várhatóan decemberben kezdődik a FB-n. Ebben az eljárásban a magyar állam 28,6 milliárd forintot követel a romániai Aurul cégtől a tavalyi tiszai ciánszennyezés miatt. Szintén jogerős döntésre vár az LB-n két, a közvéleményt is felkavaró bűnügy: a bolti sorozatgyilkos és a whiskys rabló pere. Erdélyi Nándor esetében az FB a vádban szereplő négy, 1998-ban elkövetett gyilkosság közül csupán kettőt látott bebizonyítottnak, ám tavaly novemberben így is életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki. Ambrus Attila tavaly decemberben 15 évet kapott az FB-n több tucat, 1993 és 1999 között elkövetett pénzintézeti rablás miatt, melyek során mintegy 200 millió forintot zsákmányolt. Felmentették ugyanakkor az emberölés kísérletének vádja alól. A Tocsik-ügyben hat éve kezdődött büntetőeljárásban, az LB 2000. áprilisi döntése nyomán, ősszel hozzáfogott az FB a teljes bizonyítási eljárás megismétléséhez. Tocsik Márta azonban megismételt meghallgatása közben egy januári tárgyaláson rosszul lett és az eljárást, egészségi állapotára tekintettel, mintegy fél évre fel kellett függeszteni. A szerteágazó ügyben jelenleg az elsőfokú döntés időpontja sem jósolható meg. Az egyik kiemelkedő súlyú ügyben, a Kordax Rt. 1993-94. évi kőolajexport-tevékenységével összefüggő többmilliárdos károkozás ügyében több eljárás indult. A közigazgatási perben tavasszal az LB fenntartotta a vámszervek több mint 20 milliárd forintos bírságoló határozatát, a büntetőperben pedig bíróság elé állt Kelemen Iván, a volt többségi tulajdonos, vezérigazgató és a cég egy másik volt vezetője, akiket a főügyészség csempészettel és adócsalással vádol.
Az 1956-os sortüzek miatt a rendszerváltást követően megindult büntetőeljárások közül idén júniusban első fokon lezárult a mosonmagyaróvári, legalább 50 halottat és számtalan sebesültet eredményező vérengzés büntetőpere. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fegyházbüntetést szabott ki Dudás István nyugállományú határőr ezredesre, ez azonban egy 1993-as közkegyelmi rendelkezés folytán nem hajtható végre. Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság Dudás egyik társát, ugyanakkor egy vádlottat felmentett, egy esetében pedig megszüntette az eljárást. A per az LB-n folytatódik. A FB-n tavasszal megkezdődött az öt halálos áldozatot követelő Nyugati pályaudvari sortűz büntetőpere. Az első tárgyaláson tanúként tett vallomást a 45 évvel ezelőtti események egyik résztvevője, Horn Gyula exminiszterelnök. Az idei Pepsi Sziget kapcsán, a meleg szervezetek által Tarlós István óbudai polgármester ellen kezdeményezett polgári perben első fokon a II-III. kerületi bíróság megsemmisítette a homoszexuális programok kitiltására vonatkozó megállapodást, mert diszkriminatívnak, alkotmánysértőnek találta. Az alperes III. kerületi polgármester azonban fellebbezett a döntés ellen. Álláspontja szerint az alkotmány nemcsak a diszkrimináció tilalmát, de a gyermekek egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez való jogát is rögzíti, a konkrét ügyben pedig éppen a két alkotmányos jog közötti összeütközés problémájára kell választ találni. Nagy horderejű eljárások indultak a Fradi eladása kapcsán a MIÉP egyes vezetői által júliusban hangoztatott kijelentések miatt. Több zsidó szervezet feljelentést tett az ügyészségen közösség elleni izgatás gyanújával. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást, a döntés ellen azonban a feljelentők panasszal éltek a Legfőbb Ügyészségen (LÜ). Ugyanakkor sajtóhírek szerint magánszemélyek az ügy kapcsán személyiségi jogi per megindítását is fontolgatják és heteken belül sor kerülhet a keresetlevél benyújtására. Egy ügyvédi iroda arra is megbízást kapott: általánosságban vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségeket nyújt a magyar jogrendszer a becsület, a jó hírnév és az emberi méltóság védelmére. Hírek szerint ebben az elméleti munkában Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke is részt vesz.
