A Nyilvánosság Klub ma dönt, milyen lépést tesz azután, hogy pert vesztett a Pénzügyminisztériummal szemben közérdekű adatok közlése tárgyában.
Minden állami tulajdonú gazdálkodó szervezetre vonatkozik a döntés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság hozott a Nyilvánosság Klub Pénzügyminisztérium ellen indított perében. Eszerint az állam nem köteles nyilvánosságra hozni az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek közérdekű adatait, így a gazdálkodásukról szóló információkat sem. Az indoklás kimondja, nincs olyan jogszabály, amely szerint az állam saját cégeinek adatkezelője lenne, a törvény pedig csak az adatkezelőket kötelezi a közérdekű információk nyilvánosság elé tárására. A Fővárosi Bíróságon a Nyilvánosság Klub korábban megnyerte a pert, amit azért indított, hogy megtudja: az állami Postabank milyen összeget juttatott a Magyar Nemzet című lapnak. A Pénzügyminisztérium fellebbezése után most a Legfelsőbb Bíróság ezzel ellentétes döntést hozott. Ha a Legfelsőbb Bíróság ítélete az összes hasonló ügyre érvényes, akkor az adatvédelmi törvény közérdekű adatokra vonatkozó része a jövőben nem vonatkozik az állami szervekre, így azok nem kötelesek közölni a nyilvánosságra tartozó adataikat. Szakértők szerint ez végső soron feleslegessé teszi a parlament ellenőrzési funkcióját a költségvetési szervek felett.
A Nyilvánosság Klub ma dönti el, hogy milyen további lépést tesz az ügyben – közölte Kenedi János, a szervezet ügyvivője. Szerinte három megoldás kínálkozik: felülvizsgálatot kérhetnek, fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ami a sokéves várakozás miatt nem biztos, hogy eredményes megoldás, illetve javaslatot tehetnek az adatvédelmi törvény módosítására. Ez utóbbit az amerikai alkotmányhoz hasonlóan képzeli el Kenedi, nevezetesen, hogy külön törvény rendelkezzen a köziratokról és a közérdekű információkról és a törvény minden egyéb fölé helyezné ezen adatok nyilvánosságát. Az ügyvivő úgy vélte, hogy a Legfelsőbb Bíróság szó szerint értelmezte az adatvédelmi törvényt, amely szerint csupán lehetőség az állami tulajdonú gazdálkodók adatainak nyilvánossága. A mostani határozat az állami gazdálkodási funkciókat olyan szintre fokozza le, mint amilyenek akár két betéti társaság között állhatnak fenn. Míg a betéti társaságok saját pénzükkel gazdálkodnak és törődnek a tulajdonnal, addig az állam mint “betéti társaság” akármilyen gondatlan lehet, hiszen újabb adókat vethet ki az állampolgárokra, és ezzel közpénzeket szabadíthat fel.
