A budapesti “Euro 2002” konferencián Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelezte, hogy Magyarország célja a 2004-es EU-tagságot követően az, hogy leghamarabb 2006-tól az eurózónához csatlakozzon.

A magyar ambíciókhoz képest eltérést jelentett Michal Tomasek, a cseh bankszövetség európai integrációs bizottságának elnöke, aki szerint Csehország 2010 előtt aligha lesz készen az eurótagságra.Pedro Solbes, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekben illetékes tagja hangsúlyozta, hogy a jelölt országok számára a legmegfelelőbb mód a monetáris uniós tagságra való felkészülés során ha végrehajtják az EU-tagsághoz elvárt gazdasági reformokat.

Az EU pénzügyi biztosa egyúttal megerősítette azt a forgatókönyvet, miszerint a taggá válás után a mai jelöltek is részévé válnak az EU gazdasági és monetáris uniójának, kimaradási lehetőséget kapva az eurózónából. Mindezt már a csatlakozási szerződés is rögzíti majd, bizonyos kötelezettségeket is róva az új tagokra. Így árfolyam- és átváltási politikájukat immár közös EU-ügyként kell majd kezelniük, és elvárják tőlük, hogy csatlakozzanak (ERM 2). Az eurózóna-tagság azután következhet csak be, hogy az új tagország tartós konvergenciának és a maastrichti kritériumok teljes körű teljesítésének adta tanújelét, beleértve a legalább kétéves részvételt a közös árfolyam-mechanizmusban (ERM 2-ben) is.

Járai Zsigmond a konferencián mindezek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a maastrichti kritériumok többségét tekintve már ma is kedvező helyzetben van, az egyedüli gondot az infláció jelenti, ám a magyar kormány 2004-2005-re ezt is 2-3 százalékra reméli leszorítani.