A parlament informatikai bizottságának elnöke nem ért egyet azzal, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló törvénybe az internetes tartalmat szabályozó passzusok is bekerüljenek. Rogán Antal elmondta: ebben az esetben módosító indítványt nyújt be a tervezethez. Az e-business témakörében novemberben szakkonferenciát rendez az informatikai bizottság a Parlamentben.
Rogán Antal, az informatikai bizottság elnöke még nem ismeri az elektronikus kereskedelemről szóló törvény tervezetét, mivel az csak később kerül a bizottság elé véleményezésre. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy nem lenne helyes, ha az elektronikus kereskedelemről szóló törvény az internetes tartalmat is szabályozná. Viszont szükségesnek tartja egy átfogó internettörvény létrehozását, amely a hazai netes ügyek valamennyi részletkérdésére választ adna. Ezek közé tartoznak az adatvédelmi, a szerzői jogi, az internetszolgáltatókat érintő vonatkozások. Rogán Antal lapunknak hangsúlyozta: ha mégis olyan törvénytervezet kerülne a parlament elé, amely a tartalomszabályozást is magában foglalja, akkor törvénymódosítási javaslatot terjesztene elő. A parlament informatikai bizottsága várhatóan novemberben összehívja a hazai internet, a távközlési és az online média képviselőit, hogy egyeztessenek a jog és az internet témakörébe tartozó kérdésekről.
A Magyar Tartalomszolgálatatók Egyesülete korábban már jelezte, hogy egy véleményen van Rogán Antallal, s szintén egy különálló törvényben foglalkozna a hazai internet – elektronikus kereskedelmen kívüli – jogi vonatkozásaival. A törvénytervezet egyébként már így is jelentősen módosult, a domain nevek szabályozásának megváltoztatására vonatkozó elképzelés kikerült belőleÉ Ezt a passzust az Internetszolgáltatók Tanácsa bírálta, de az SZDSZ és az MSZP is aggodalmát fejezte ki a tervezettel kapcsolatban. A kormány által elfogadott tervezet nagy hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelem kérdéseire.
Kolozsy Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa néhány részletet kiemelt az általuk javasolt rendelkezésekből. Így az elektronikus vásárlás során, ha egy fogyasztó megrendel valamit, akkor a kereskedőnek 48 órán belül vissza kell igazolnia az ajánlatot. Ha nem így tesz, akkor a fogyasztó mentesül a továbbiakban az ajánlati kötelezettségek alól. Vagyis ha megrendel valamit a vevő, ám még egy hét múlva sem kap választ, akkor nem kell megvennie az árut, ha később mégis megkapná azt. A fogyasztóvédők a kéretlen levelekkel kapcsolatban is állást foglaltak: a reklámüzenetek feladóinak fel kell tüntetniük a lemondás lehetőségét is a levélben. Azokról, akik így járnak el, külön listát kell vezetniük. A fogyasztóvédők tervei között szerepel egy e-kereskedelmi kódex elkészítése, amely együtt járna egy e-kereskedelmi védjegy használatával is. Azok az elektronikus kiskereskedelmi vállalkozások amelyek megfelelnek a követelményeknek, elhelyezhetnék weblapjukon a megkülönböztető jelzést.
