Lezárta az Országgyűlés szerdán a pénzügyi törvénycsomag általános vitáját, amelyben a vezérszónoklatokat követően hosszas, személyeskedéstől sem mentes szócsata alakult ki a Házban.

A vitában a kormánypárti képviselők elsősorban a nyugdíjak adómentessé tételét, valamint a családoknak és a mezőgazdasági családi vállalkozásoknak nyújtandó kedvezményeket méltatták, míg az ellenzék a választási kampány részének, szemfényvesztésnek nevezte az előterjesztést. A törvényjavaslat expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte a nyugdíjak teljes adómentessé tételét. Eszerint a nyugdíj 2002. január 1-jétől nem képezné az összevont adóalap részét. A pénzügyi tárca vezetője rámutatott arra, hogy a javaslat értelmében emelkedik az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel esetében az adókedvezmény mértéke a jelenlegi 20 százalékról a törlesztő részlet 40 százalékára, abszolút korlátja pedig 35 ezer forintról 240 ezer forintra emelkedik.

A szabad demokraták és az szocialisták padsoraiból főként azt vetették a kormánypárti politikusok szemére, hogy korábban nem teljesítették a nyugdíjemelésre vonatkozó törvényi kötelezettségüket. Bauer Tamás (SZDSZ) úgy vélte: a Fidesz a MIÉP választási programjában foglaltakat teljesíti akkor, amikor a nyugdíjas munkavállalóknak nyugdíjukra vonatkozóan adómentességét biztosít. Font Sándor (MDF) erre azzal reagált, hogy az ellenzéknek valójában nem fontos az idősebb korosztály, csak sajátos politikai céljaira kívánja felhasználni a nyugdíjasokat. Lezsák Sándor (MDF) támogathatónak minősítette a javaslatot. A módosítások közül kiemelte az anonim betétek megszüntetésének jelentőségét. Arnóth Sándor (Fidesz) szerint az MSZP és az SZDSZ meg akarja akadályozni a nyugdíjemelést. Keller László (MSZP) a választási kampány elemének értékelte az előterjesztést, amellyel szerinte a kormány csapdát akar állítani az ellenzék és a választópolgárok számára. Álságosnak nevezte, hogy míg a kormány évek óta nem emeli a családi pótlékot, most gyermekenként évi 10 ezer forintig teszi adómentessé az iskolakezdési támogatást. Kósáné Kovács Magda (MSZP) a törvénycsomag azon részét kifogásolta, amely szerint a személyi jövedelemadónak az egyházak támogatására
felajánlott 1 százalékából befolyó összeget kiegészítenék a népszámlálási adatok alapján. A szocialista politikus leszögezte: ha a javaslatot ebben a formában fogadja el a parlament, akkor frakciója az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az általános vita végén az elhangzottakra reagáló Tállai András pénzügyi államtitkár elmondta: a képviselők többféleképpen értelmezték a törvényt, emiatt a vita a benyújtás módjára szűkült. Emlékeztetett arra, hogy a javaslat előterjesztését az európai uniós jogharmonizáció, a parlament által korábban elfogadott jogszabályok, a magyarországi gazdasági folyamatok és a kormányprogramban foglalt elvek tették szükségessé. A vita során többször emlegetett adócsökkentésről szólva kifejtette, hogy a törvénynek három olyan eleme van, ami adót csökkent: a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatás, az iskolakezdési támogatás és a lakáscélú megtakarítási adókedvezmény. Az államtitkár az MSZP és az SZDSZ vádjaira utalva úgy fogalmazott, hogy egy olyan törvényt, amelyik a társadalom jelentős rétegeinek biztosít támogatásokat, nem szabad “katyvasznak” nevezni.