Magyarországon jelenleg 2,3 millió kiskorú él. Minden száz gyermekből átlagosan 16-17 százalék számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban 23 ezer kiskorúról gondoskodnak, 40 százalékukat nevelőszülőknél tudják elhelyezni. Az intézményes állami gyermekvédelem felé Magyarország épp 100 esztendeje tette meg az első lépést.
A magyar gyermekvédelem elmúlt száz évét összefoglalva Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: az 1901-es állami menhelyekről szóló törvénnyel kezdődően alakult ki Magyarországon az intézményes gyermekvédelem. Ezzel jogilag szabályozottá vált, hogy egy gyermek se maradhasson állami segítség nélkül – magyarázta Orbán, aki egyben a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője is. Hozzátette: fontos megemlíteni ugyanakkor az 1971-es ifjúsági törvényt, amely kijelentette: a szülői felelősséget semmilyen jogszabály nem helyettesíti. A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményt az Országgyűlés 1991-ben ratifikálta. Az 1997-es magyar gyermekvédelmi törvényt ennek szellemében fogadta el a parlament. A gyermekek jelenlegi helyzetéről beszélve a Magyisz elnöke elmondta: minden száz gyermekből 16-17 számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban a gyermekek egy százaléka van, azaz éves szinten 23 ezer kiskorú. A hivatásos nevelőszülők száma jelenleg 350, ez 30 százalékos csökkenést jelent: a háború előtt az állami gondozásban lévő gyermekek 80 százalékát, míg most csak 40 százalékát tudják nevelőszülőknél elhelyezni – közölte Orbán István.
A fejlesztendő területeket érintve elmondta: a hazai gyermekotthonokban átlagosan egy dolgozóra három gyermek jut. Ezzel szemben Nyugat-Európában fordított a helyzet: egy gyermekre jut 2,8 nevelő. A nevelőknek korábban 70 százaléka volt pedagógus, mára ez az arány is megfordult: csupán 30 százalékuk rendelkezik pedagógus végzettséggel – fűzte hozzá. Az adatok szerint száz gyermekből 32 házasságon kívül születik – közölte Orbán. Évente 11-12 ezer apasági pert folytatnak, s az esetek harmadában vállalja a per végére az apa a gyermeket. A magyar gyermekvédelmi rendszer pozitívumaként emelte ki a Magyisz elnöke azt a gyakorlatot, hogy amennyiben eredménytelen a bírósági határozat végrehajtása, az állam megelőlegezi a gyermektartási díjat. Szintén pozitívumként említette, hogy a törvény módosítása a független gyermekjogi biztost is rendszerbe állítja, melynek szükségességét a szakma már három éve jelezte. A hazai gyermekvédelem fő hiányosságának azt nevezte, hogy nincs önálló gyermekjog, nincs olyan alkotmányos törvényi szabályozás, amely csak és kizárólag a gyermekek jogaira vonatkozik. További problémaként említette, hogy a gyámügy még most is rendkívül bürokratikus rendszerrel, egy 1957-es törvény szerint működik.
