Vasárnap lejár a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok leadásának határideje; ez mintegy 25 ezer köztisztviselőt, 3-4 ezer hivatásos szolgálatot teljesítő rendvédelmi alkalmazottat, illetve velük egy háztartásban élő hozzátartozóikat, összesen körülbelül 80 ezer személyt érint.
A köztisztviselői törvény július 1-jei módosítása – a közszolgálat átláthatósága és a korrupció elleni küzdelem jegyében – kötelezővé tette a vagyonnyilatkozat-tételt ebben a szférában. Aki ezt megtagadja vagy szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, annak közszolgálati jogviszonya azonnal megszűnik. A vagyonnyilatkozatra kötelezetteknek többek között a saját, illetve velük közös háztartásban élő házastársuk, élettársuk, gyermekeik ingatlantulajdonáról, nagy értékű ingóságairól, megtakarításairól, értékpapírjairól, illetve vállalkozásokban lévő tulajdonrészeikről kell számot adniuk. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség rendszeressége a beosztástól függ. A kormánytagoknak, államtitkároknak, helyettes államtitkároknak évente, főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek, jegyzőknek, közbeszerzési eljárásban közreműködő, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselőknek kétévente kell ilyen nyilatkozatot tenniük.
Ugyanakkor minden köztisztviselőnek lehetősége van a nyilatkozattételre. Névvel ellátott bejelentés nyomán pedig soron kívüli nyilatkozattételre is kötelezheti a munkáltató a köztisztviselőket. A teljes – személyi és vagyoni részből álló – vagyonnyilatkozatot a munkáltatók őrzik, a nyilatkozat kódszámmal ellátott vagyoni részének egy példányát pedig megküldik a nyáron felállított Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnak, ahol tíz évig, de legfeljebb a közszolgálati jogviszony megszűnéséig megőrzik. A hivatal csak akkor fog hozzá az ellenőrzéshez, ha a munkáltató arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozattevőnél indokolatlan vagyongyarapodást észleltek, illetve ellentmondás van a vagyonnyilatkozat és a vagyongyarapodás mértéke között.
A köztisztviselő gyanúsnak vélt gazdagodásáról bárki bejelentést tehet, de névtelen feljelentés alapján nem indul vizsgálat. A bejelentésről minden esetben tájékoztatják az abban érintett köztisztviselőt. A vagyonnyilatkozat-tételről kiadott kormányrendelet szerint a munkáltató soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre akkor kötelezheti a köztisztviselőt, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg a bejelentés adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a jogszabályellenes forrásból származó vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn.
A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, de meghallgatást tarthat, szakértőket vehet igénybe, nyilvántartásokból tájékozódhat, a hivatal megállapításai nyomán szükségessé váló intézkedéseket pedig már a munkáltató teszi meg. A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal a belügyminiszter irányítása alatt áll, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. A mintegy harminc munkatársat foglalkoztató hivatal kétéves költségvetése 965,2 millió forint. A törvénymódosítás nyomán – az idén először – vagyonbevallást kell tennie mintegy 2600 bírónak, 1300 ügyésznek és további több száz, az igazságszolgáltatásban dolgozó tisztviselőnek, illetve közös háztartásban élő hozzátartozóiknak.
