Az Országgyűlés kedden 283 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta az internettörvényként ismertté vált, teljes nevén az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot.
Az MTI ismertetése szerint a törvény legfontosabb célja a fogyasztók jogainak védelme, ennek szellemében részletesen szabályozza a szerződéskötés minden lépését, és előírja, hogy a szerződő feleknek folyamatosan közölniük kell egymással az ehhez szükséges információkat.
A törvény kimondja: a szolgáltatás igénybevevőjének tisztában kell lennie a másik fél személyével, illetve szükség esetén tudnia kell érvényesíteni a jogait vele szemben. Éppen ezért kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé.
Szabályozza a törvény az internetes, úgynevezett kéretlen kereskedelmi megkereséseket, és kitér a fogyasztóvédelem speciális kérdéseire. Így például csak annak a felhasználónak küldhetnek elektronikus úton, levelezés során reklámot, aki ezt előre, írásban kéri.
A törvény megfogalmazza az internetszolgáltatók mögöttes felelősségét is, amely a szolgáltatók által hozzáférhetővé tett, de nem tőlük származó jogsértő tartalmakra vonatkozik. A felelősségi rendszer és az ahhoz kapcsolódó eljárási rend részletes kidolgozása lehetővé teszi majd az interneten elkövetett jogsértések elleni hatékony fellépést, illetve a szolgáltató közreműködését a jogsérelem orvoslásában.
