Csaknem száz új törvényt és majd kétszáz jogszabály-módosítást fogadott el ebben a ciklusban a parlament. A törvény-előkészítésben az igazságügyi és a pénzügyi tárca járt az élen közel félszáz előterjesztéssel, míg az utolsó helyen az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) végzett egy, igaz, később háromszor is módosított javaslattal.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor vonja majd le az egyes tárcák teljesítményével kapcsolatos következtetéseket, ha a választások után kormányon marad – mondta a Világgazdaságnak Borókai Gábor. A kormányszóvivő szerint nem várható a minisztériumok munkájának nyilvános értékelése. Először és utoljára a kabinet egyéves munkáját követően tartottak ilyet, ami – magyarázta Borókai Gábor – azért volt fontos, hogy kijelölje a tárcák további tevékenységének irányait. A Világgazdaság összesítése alapján a törvényalkotás szempontjából – a végéhez közeledő ciklus eddigi három és fél éve alatt – az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Pénzügyminisztérium (PM) és a Belügyminisztérium (BM) került a legaktívabbak közé. Míg az IM és a PM egyenként csaknem 50-50, a BM valamivel több mint 30 olyan önálló törvény- vagy törvénymódosítás-tervezetet terjesztett elő, amelyeket el is fogadott a parlament.

Ez a szám érdemben már nem emelkedhet, hiszen a rövid tavaszi ülésszak idején nem tervezik jogszabályok elfogadását. A “listát” összesen egy “találattal” az ISM zárja, igaz, a sportról szóló törvényt elfogadása után háromszor is módosították. A statisztikát figyelve nem tűnik kiemelkedőnek három másik tárca teljesítménye sem, amelyek egyformán nem lépték át az ötös határt: a honvédelmi négy, a külügyi és a környezetvédelmi öt-öt elfogadott jogszabálytervezetet jegyzett. A parlament a nemzetközi szerződéseket leszámítva csaknem száz új törvényt és majd kétszáz jogszabály-módosítást fogadott el a tegnapi határozathozatallal bezárólag. A sporttörvény mellett ebben a ciklusban a legtöbbször az 1993. évi felsőoktatási törvényt módosították – hatszor -, ötször nyúltak hozzá a munka törvénykönyvéhez, négyszer-négyszer a polgári törvénykönyvhöz és a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló jogszabályhoz.

A minisztériumok munkájáról nem lehet kizárólag a mennyiségi elv alapján ítéletet mondani – vélekedett Borókai Gábor. Hozzátette: a kabinet számára a legfontosabb mérce, hogy a tárcák a kormány programjához viszonyítva milyen munkát végeztek. Parlamenti és kormányzati szakértők lapunknak kifejtették: a statisztikából nem vonhatók le a minisztériumok érdekérvényesítési képességére vonatkozó következtetések. Az “élenjáró” tárcák ugyanis kötelező feladatokat is elvégeztek – mint a PM az adótörvények, az IM a jogrendhez kapcsolódó ügyek esetében -, egyes minisztériumoknál pedig jogharmonizációs előterjesztések javítottak a mutatókon. Az ugyanakkor tény, hogy bizonyos tárcák a korábbi ciklusokban is a “periférián” mozogtak. Mások teljesítményének esetleges “csökkenését” befolyásolhatta, ha az adott területen korábban már megszülettek az alapvető fontosságú törvények, vagy ha a jelenlegi ciklusban kódexszerű jogszabálycsomagokat sikerült elfogadtatniuk.