Az elektronikus média vezető személyiségeinek átvilágítása során eddig 44 személyre vonatkozóan találtak adatot az átvilágító bírák, egy-két olyan eset volt, amelyben elmarasztaló határozat született volna, de az érintettek inkább lemondtak tisztségükről.
Bründl Frigyes, a soros elnök elmondta, hogy a fennmaradó esetek vizsgálat még zajlik, hiszen körültekintő vizsgálatot kell folytatniuk minden egyes adott ügyben. Ennek szükségességét jól igazolja például az az eset, amikor kiderült, hogy valakinek a nevét bár felvették a listára, már másnap azt jegyezték fel kartonjára, hogy “hírszerzési lehetősége megszűnt”.
Mintegy 430 rádiót, illetve televíziót tartalmazott a lista, amely alapján vizsgálódtak, és ezek 480 vezetőjét – elnökét, alelnökét – vizsgálták meg, illetve mintegy 1.400 olyan munkatársat, akik a politikai közélet befolyásolására alkalmas posztokon dolgoznak.
A soros elnök közölte azt is, hogy miután az elektronikus média területén a vizsgálódás szinte befejeződött, most erőteljesebben folytathatják az írott sajtó átvilágítását.
Azt nem tudta megbecsülni, hogy ez a folyamat mikorra zárulhat le, ugyanis ezen a területen sokkal nagyobb volumenű és bonyolultabb feladatot kell elvégezniük az átvilágító bíráknak.
Eddig egy kilencezer főre kiterjedő listát állítottak fel – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott adatok alapján – a törvény alapján esetleg érintett vezető újságírókról. Ezt 2.800-3.000 főre csökkentettek aszerint, hogy az adott vezető munkatársak hatással lehetnek-e a politikai közéletre.
– Ugyanis például egy horgász lap főszerkesztője értelemszerűen nem tartozik a vizsgálandó személyek közé – tette hozzá a soros elnök.
A lista rövidült még attól is, hogy az eredeti adatok között számos már nem létező lap is szerepelt.
Bründl Frigyes elmondta azt is, hogy a jelenlegi adatbeszerzési szakasz végén tájékozódnak majd a főszerkesztőknél arról, hogy a lapnál érintett munkatársak milyen feladatot töltenek be.
Az írott sajtóban a törvény hatálya alá esnek az országos, regionális, megyei és helyi közéleti lapok, amelyek alkalmasak a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális közélet formálására.
A törvény megfogalmazása szerint a főszerkesztőket és helyetteseiket, a szerkesztőket, az olvasószerkesztőket, a rovatvezetőket és a főmunkatársakat világítják át, ha munkakörük alkalmas a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális közélet formálására.
