Eltérően ítélték meg a kedvezménytörvény, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozat foglakoztatási és munkaügyi kérdéseit, a magyar munkaerőpiac ezzel kapcsolatos védelmét az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület keddi ülésén.
A kormánypárti képviselők a témakörrel kapcsolatban határozati javaslatot fogalmaztak meg, ezt 12 igen és 8 nem szavazattal elfogadta a bizottság. A szocialista és szabad demokrata képviselők az ülés tapasztalatait nyilatkozatban foglalták össze.
A kormánypárti javaslatra elfogadott határozat szerint a bizottságot megnyugtatta az ülésen elhangzott kormányzati tájékoztató a kedvezménytörvény, az egyetértési nyilatkozat foglalkoztatási és munkaügyi kérdéseiről, különös tekintettel a magyar munkaerőpiac védelmére.
A határozat rámutat: a bizottság feleslegesnek és károsnak tartja a témakörhöz kapcsolódó, mesterségesen keltett indulatokat.
A határozat szerint a bizottság meggyőződött arról, hogy a magyar munkaerőpiac védelmét megfelelően szolgálják a most hatályos jogszabályok, a magyar munkavállalók érdekei nem szenvednek sérelmet.
A bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjainak nyilatkozata ugyanakkor leszögezi: elfogadhatatlan számukra a kormánypárti többség határozati javaslata.
Mint a nyilatkozat hangsúlyozza: a képviselők a bizottsági ülésen az általuk felvetett kérdésekre nem kaptak elfogadható választ.
A dokumentum szerint sem a hazai munkaerő-piaci hatások, sem a külföldön élő magyar nemzetiségűek kedvezményeinek vonatkozásában – a konkrét és részletes kormányzati lépések hiányában – nem tudják támogatni a határozati javaslatot.
Mindezekre tekintettel az ellenzéki képviselők leszögezik: fenntartják azt az álláspontjukat, hogy feltétlenül szükséges a kedvezménytörvény újratárgyalása.
A parlament foglalkoztatási bizottságának keddi ülésén a kormánypárti képviselők közül többen úgy vélték: az ellenzéki hecckampány eredményeként nem egy településen tapasztalható már románellenesség.
Az ellenzéki képviselők ugyanakkor felvetették, hogy a kedvezménytörvénnyel egyetértettek, de az ezzel több ponton ellentétes egyetértési nyilatkozat aláírására nem volt felhatalmazva a miniszterelnök.
Kifogásolták, hogy a kormányzat által említett korlátok ellenére kedvezőtlen a magyar munkavállalóknak a valamennyi román állampolgár számára a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható három hónapos munkavállalási engedély. Hangsúlyozták: amennyiben Szlovákia és Ukrajna is hasonló igénnyel jelentkezik, feltétlenül igényt tartanak a témakör előzetes vitájára és a parlamenti jóváhagyásra.
Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára többször is felolvasta a foglalkoztatási törvénynek a külföldiek munkavállalásának korlátozására vonatkozó paragrafusát. Eszerint a gazdasági miniszter rendeletben meghatározhatja az egyidejűleg Magyarországon, illetve a fővárosban, az egyes megyékben foglalkoztatható külföldiek maximális számát. Kijelölheti azokat a szakmákat, amelyekben nem foglalkoztatható külföldi.
E törvényi lehetőség gyakorlati végrehajtását szolgálja majd a külföldiek munkavállalására vonatkozó miniszteri rendelet módosítása. A szociális és családügyi miniszter rendeletének módosítására már elkészült a több tárca véleményét összefoglaló javaslat, ezt hamarosan megtárgyalja az Országos Munkaügyi Tanács, illetve a Gazdasági Tanács is.
Glattfelder Béla utalt arra, hogy ez a rendelet jelenleg is meghatározza a külföldi munkavállalóknak adható legalacsonyabb keresetet. Előírja, hogy csak akkor adható ki a külföldinek a munkavállalási engedély, ha a munkáltató biztosítja számára az adott szakmában elérhető országos átlagos keresetet.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a meglévő és a közeljövőben elfogadásra kerülő jogszabályok kellő garanciát nyújtanak a magyar munkaerőpiac védelmére. Mint mondta, igaz, hogy az egyetértési nyilatkozat alapján nem kell vizsgálni majd a magyar munkaerő-piaci helyzetet, a román állampolgároknak három hónapra szóló munkavállalási engedély kiadása előtt viszont a fennálló egyéb korlátok miatt ez nem lehet kedvezőtlen a magyar munkavállalóknak.
Megemlítette: a decemberi munkaerő-piaci adatok is kedvezőek, az egy évvel korábbihoz képest csaknem 30 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.
– Múlt év februárjától a hátrányos helyzetű térségekben is hónapról hónapra csökken a munkanélküliség – hangsúlyozta Glattfelder Béla.
