Az Országgyűlés tavaly június 19-én fogadta el a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amely számos kedvezményt és támogatást nyújt a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgárságú személyeknek. A törvény 2002. január elsején lépett hatályba.
A 306 igen, 17 nem szavazattal, valamint 8 tartózkodással elfogadott jogszabály leszögezi: a hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg.
Munkavállalási engedély számukra Magyarországon naptári évenként három hónapra a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A munkavállalók a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni; e befizetés alapján külön jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot.Az azonnali egészségügyi ellátást igénylők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szerinti feltételeknek megfelelően részesülnek orvosi segítségben.
A törvény hatálya alá tartozók évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményben részesülnek a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön. A 6 éven aluliak és a 65 év felettiek díjmentesen utazhatnak.
A törvény különféle támogatásokat nyújt a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulóknak, valamint a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, magyarországi továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. Ugyancsak ösztönzi a törvény a szomszédos államokban magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények (tagozat, szak) létesítését. Szülőföldjén nevelési-oktatási, valamint taneszköz-támogatásban részesül az a legalább két kiskorú gyermeket nevelőszülő, akinek gyermeke magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban vesz részt.
A törvény kimondja: a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő szervezeteket.
A jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére arcképes magyarigazolvány, illetve magyar hozzátartozói igazolvány szolgál, amelyet a jogosultak saját kérelmére, a magyar kormány által elfogadott ajánló szervezet javaslatára állítanak ki.
A magyarigazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú magát magyar nemzetiségűnek valló személy kérheti, aki – a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkezik, magyarnak vallja magát – erről a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell -, továbbá tud magyar nyelven.
További lehetőségek a jogosultság bizonyítására: a lakóhelye szerinti állam a kérelmezőt magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy ott működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, illetve ottani egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon; nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel; vele szemben az illetékes magyar hatóság nem rendelt el beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás ellene.
A kérelmet a magyar diplomáciai és konzuli képviseletek juttatják el a magyarországi hatósághoz – nevezetesen a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához -, és azt a Központi Hivatalhoz történő beérkeztét követő harminc napon belül kell elbírálni, amely határidő egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható. A kérelmet a Központi Hivatal az igazolvány kiadásával teljesíti.
Az adott államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek közvetlenül is elfogadhatják azoknak a személyeknek a kérelmét, akik dokumentummal rendelkeznek arról, hogy tagjai egy helyi magyar civil, illetve érdekvédelmi szervezetnek, vagy az egyházi nyilvántartásban magyarként szerepelnek, vagy a lakóhelyük szerinti állam magyar nemzetiségűként tartja őket számon.
A diákkedvezményekre jogosultságot biztosító, a magyarigazolvány, illetve a magyar hozzátartozói igazolvány mellékletét képező diákigazolvány kiállítását a magyarigazolvány igénylésekor lehet kérni.
Hasonlóképpen a magyarigazolvány igénylésekor kérhető a törvényben rögzített pedagógus- és oktatói kedvezményekre jogosultságot biztosító, a magyarigazolvány mellékletét képező pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya. Ezeket a dokumentumokat a magyarigazolványtól eltérően nem a BM Központi Hivatala, hanem a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont adja ki.
Az igazolvánnyal alanyi jogon járó kedvezmények Magyarországon vehetők igénybe a magyarigazolvány, illetve magyar hozzátartozói igazolvány, a diák-, továbbá pedagógus- és oktatói kedvezmények esetében a megfelelő igazolvány vagy oktatói kártya felmutatásával. Ezen túlmenően a törvény azoknak a személyeknek, akik már rendelkeznek érvényes magyarigazolvánnyal, illetve magyar hozzátartozói igazolvánnyal, számos területen támogatás iránti kérelem benyújtását is lehetővé teszi a törvény.
Az alanyi jogon igénybe vehető kedvezményektől eltérően a támogatás iránt az érvényes igazolvány birtokában mindig kérelmet (pályázatot) kell benyújtani, a szülőföldön igényelhető támogatások esetében az érintett szomszédos országban működő pályáztató szervezetekhez – ezekről a területi irodáktól kapható felvilágosítás -, a Magyarországon igényelhető támogatások esetében pedig a magyarországi pályáztató szervezetekhez, amelyekről a Határon Túli Magyarok Hivatalától kérhető tájékoztatás.
