Tavaly az összes ismertté vált bűncselekmények száma 466 ezer volt, ez 3,3 százalékkal több az előző évinél, a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár pedig 113 milliárd forint volt 2001-ben, ami 18,1 százalékkal több a 2000. évi 95,7 milliárdnál.
A Legfőbb Ügyészségnek a bűnözés 2001. évi alakulásáról szóló gyorstájékoztatója szerint tavaly a gazdasági bűncselekményekkel további 32,5 milliárd forint kárt okoztak az elkövetők. Tavaly Magyarországon száz lakosra valamivel több mint 4,5 bűncselekmény jutott, a természetes személyek sérelmére elkövetettek közül pedig valamivel több mint 2,5. Tavaly 250 emberölés történt, ez csaknem negyedével több a 2000. évinél. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma a felével emelkedett, a 2000. évi 10.500-ról 15.500-ra, ezen belül a vesztegetések száma 37 százalékkal nőtt. A kábítószerrel való visszaélések száma negyedével emelkedett 2000-hez képest, 3.445-ről 2001-ben 4.332-re. Az adó és társadalombiztosítási csalások száma 40 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest.
Csökkent viszont a gépkocsi-lopások száma 16 százalékkal, 10 ezerről 8.300-ra, továbbá kevesebb mint felére csökkent a pénzhamisítások száma, és 27 százalékkal a deviza-bűncselekményeké. Kissé csökkent még a család- és nemi erkölcs elleni bűncselekmények, illetve a rablások száma. Tavaly 120.583 bűnelkövető vált ismertté Magyarországon, száz lakosra 1,2 jut. Az elkövetők 9,6 százaléka, azaz 11.631 fiatalkorú, 5,9 százaléka, azaz 3.730 pedig nem büntethető, gyermekkorú személy. A rendőrség tavaly 484.981 nyomozást fejezett be, ezek 37,3 százalékában, azaz 180.692 esetben történt vádemelés, 58,5 százalékában, azaz 283.968 esetben megszüntették a nyomozást, 4,2 százalékában pedig egyéb intézkedés történt. A rendőrségi nyomozások eredményessége tavaly 48 százalékos volt, 1,3 százalékkal jobb a 2000. évinél. Az ismeretlen tetteses ügyekben a felderítési mutató 37,4 százalék.
Tavaly az ügyészi nyomozások 70,2 százaléka volt eredményes, a felderítési mutató 54 százalékos volt. Az eljárások átlagos időtartama tavaly 134 nap volt, ez 19 nappal több a 2000. évinél. A Legfőbb Ügyészségnek a büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenység 2001. évi adatairól szóló gyorstájékoztatója szerint az egész büntetőeljárás időtartama az ügyek több mint ötödében, azaz 22,2 százalékában meghaladta a két évet. Ez az elmúlt öt évet tekintve a legrosszabb arány. Tavaly a büntetőeljárások 19,1 százalékának időtartama 12-24 hónap közötti, 17 százalékáé 6-12 hónap közötti, és 17,5 százalékáé 3-6 hónap közötti. Tavaly 5,5 százalékkal emelkedett 2000-hez képest a jogerősen befejezett ügyekben megvádolt személyek száma: a 105.203 vádlott 92,2 százalékát, azaz 97.033-at jogerősen elítélt a bíróság, 3,5 százalékát, azaz 3.700-zat felmentett, 4.470 ügyben pedig megszüntette az eljárást.
A büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenységről szóló gyorstájékoztató tartalmazza, hogy 2001-ben összesen 72.087 büntetőügy fejeződött be az országban, ebből 11.682 a fővárosban, 6.735 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 5.845 Pest megyében, 4.484 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tavaly az első fokon tárgyalt 45.517 büntetőügy 74,1 százaléka, 33.715 első fokon jogerőre is emelkedett. A vádlottak 22,1 százalékát érintő fellebbezések többsége nem az ügyészektől származott, és az összes fellebbezés 27,3 százaléka volt kizárólagos ügyészi fellebbezés. Az ügyészek többnyire az első fokon kiszabott büntetések súlyosítása érdekében fellebbeztek, azonban ezek 59,1 százaléka eredménytelennek bizonyult a másodfokú bírósági eljárásban.
