A jogerősen elítéltek csaknem fele pénzbüntetést kap Magyarországon. Az összegből a bíróságok gazdálkodnak. A Fővárosi Bíróságot a tavaly pénzbüntetésre ítéltek több mint 236 millió forinthoz juttatták, annak ellenére, hogy egy részük inkább börtönbe vonul, de nem fizet.

A bűncselekmények elkövetői főbüntetésként nemcsak szabadságvesztést, hanem indokolt esetben pénzbüntetést is kaphatnak. A bíróságok a statisztikák szerint élnek is ezzel az alternatív büntetési lehetőséggel; több évre visszamenően ugyanis az összes jogerősen elítélt csaknem fele pénzbüntetést kapott. Az azonban, hogy egy-egy vétkes cselekmény mennyibe kerül, mindig az összes körülmény figyelembevételével az adott helyzettől függ. A bűncselekményeknek ugyanis nincs kötött “tarifájuk”, így nem lehet előre kiszámolni, hogy egy-egy kisebb gazdasági visszaélésért vagy a szomszédnak lekevert pofonért utóbb mennyit kell fizetni. – A bíróság a pénzbüntetés mértékét napi tételekben állapítja meg. Egy-egy rács mögött töltött nap összege – 1999. március 1-je óta – száztól húszezer forintig terjedhet, a kiszabható napok száma pedig 30 és 540 között mozog. A napok számánál a bűncselekmény súlyát, a napi összegnél pedig az elítélt anyagi helyzetét veszik figyelembe. A büntetés így összességében tehát minimum háromezer forint, de gyakoribb, hogy tíz- és ötvenezer forint közötti összeggel büntetnek a bíróságok – mondta dr. Sándor Zsuzsa bíró, a Fővárosi Bíróság szóvivője.

  • A bíróságok gazdasági hivatalai felszólítólevelet küldenek egy csekk kíséretében az elítéltnek, hogy a kiszabott pénzbüntetést 15 napon belül fizesse meg. A Fővárosi Bíróság az elmúlt évben 17 ezer esetben küldött ilyen felszólítást, összesen 281 millió 799 ezer forintról. Ebből azonban csak 236 millió 935 ezer forintot fizettek be az elítéltek – tájékoztatott Roszkopf Ella, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának csoportvezetője. Mint mondta, a lerótt pénzbüntetés a Fővárosi Bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kerül. A bíróság erről a számláról gazdálkodik, erről fizet béreket és egyéb költségeket. Az összeget befektetni nem lehet. Amikor meghatározzák, hogy az adott bíróság a következő évben mekkora összegből gazdálkodhat, akkor eleve előirányozzák, hogy milyen nagyságú bevételre tegyen szert a pénzbüntetésekből, s a fennmaradó részt a költségvetés pótolja. A Fővárosi Bíróság saját bevételének egyébként körülbelül a 75 százalékát teszik ki a pénzbüntetések. – A befizetést nem lehet elbliccelni, mert ha valaki nem fizet, a pénzbüntetést átváltoztatják szabadságvesztésre. Ha az elítélt nem vonul be önként a fogházba, elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene. Az érintettek többsége ezután kerül elő, de akad olyan is, akinek évek óta nem bukkannak a nyomára – fogalmazott Sándor Zsuzsa.

A szankciók ellenére a pénzfőbüntetésre ítéltek jelentős része nem fizeti be a kiszabott összeget. Elsősorban azok fizetnek, akiket először ítéltek el, illetve gondatlan cselekményt követtek el. A gazdasági hivatal tapasztalatai szerint minél hosszabb idő telik el az elítélés és a csekk postázása között, annál inkább csökken a fizetési hajlandóság. Ezért igyekeznek idejében értesíteni az elítélteket. A fizetés helyett a börtönt választók egyébként bármikor meggondolhatják magukat, így akár a börtönkapuban vagy a már megkezdett szabadságvesztés alatt is befizethetik büntetésüket. (A csak börtönbüntetésre ítéltek nálunk persze pénzzel soha nem válthatják ki magukat.) A gazdasági hivatalnál karácsony és újév előtt nő meg a forgalom. Akkor ugyanis igen sok hozzátartozó kiváltja az ünnepekre szeretteit. Dr. Barabás Tünde kriminológus szerint a szabadságvesztés egyetlen alternatívája a pénzbüntetés, ugyanis a másik büntetési mód, a közérdekű munka a tapasztalatok szerint Magyarországon nem alkalmazható. A vállalatok és az önkormányzatok nem szívesen foglalkoztatnak elítélteket. Dr. Barabás Tünde úgy vélte, hogy a nem fizetők többségének nincs fedezete a büntetésre. Emellett akadnak olyanok is, akik azért nem fizetnek, mert a börtönben jobb körülmények között élhetnek, mint otthon. Azaz, valójában nincs alkalmazható alternatív büntetési mód Magyarországon.