Fontos ügyben kerültek ki vesztesként a genetikailag módosított (GM) terményekkel folytatott mezőgazdasági tevékenység ellen fellépő francia környezetvédelmi aktivisták, amikor a legfelsőbb közigazgatási bíróság megerősítette azt a francia kormány által az elmúlt év végén hozott döntést, amely szerint mégsem kell közel 4500 hektáron megsemmisíteni az ott termesztett, az ellenőrző vizsgálatok szerint kismértékben GM-szennyezett kukoricát. E meglehetősen ellentmondásos ítélet ellen két környezetvédelmi szervezet – a Greenpeace France és a Nemzeti Vidéki Koordinációs Egyesülés – indított nemrég bírósági eljárást. Arra hivatkoztak, hogy ezzel a döntéssel a bíróság figyelmen kívül hagyta az elővigyázatosság elvét (precautionary principle – amit nem árt angolul is tudni, mert EU-tagként, amikor Magyarországon is az uniós jog alapján fogják a bíróság elé kerülő ügyeket elbírálni, ez a közösségi alapelv számos bírósági eljárás és ítélet apropója lehet).

Az ítélet szerint az ominózus szenynyeződés annyira csekély mértékű volt, hogy az elővigyázatosság elvére hivatkozva nem indokolt a szóban forgó vetés “tövestül való kirángatása”. A francia mezőgazdasági minisztérium “rendkívül fontosnak” minősítette az ítéletet, mivel e precedensértékű döntéssel a hagyományos mezőgazdasági terményekben is elfogadottá válhat egy “változó GM-szennyezettségi küszöbérték”. Helyénvaló hozzátenni, hogy a genetikailag módosított termények biológiai és élettani hatásai többnyire csak lassú folyamatok következtében, hosszabb távon jelentkeznek, így végső soron az idő dönti el majd, hogy az ilyen szenynyeződésből mennyi a “kevés”.