Szerbiában a lakosság fele, amikor csak teheti, figyelemmel kíséri Szlobodan Milosevics perét a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt, s a polgárok harmada úgy véli, hogy koholt vádak alapján ítélkeznek a volt jugoszláv államfő felett, aki ma is bíróság elé állt.
Milosevics perében a jövő héten Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség újonnan kinevezett boszniai főképviselője is tanúskodni fog a volt jugoszláv elnök ellen – jelentették be hétfőn Hágában. Geoffrey Nice, a törvényszék főügyészének egyik helyettese közölte, hogy a brit politikust nemcsak a jelenleg tárgyalt koszovói, hanem a boszniai és horvátországi konfliktussal kapcsolatban is meg kívánják hallgatni. A 60 éves Ashdown a brit tengerészgyalogság kommandós alakulatainál szolgált, mielőtt politikai pályára lépett volna; 1988-tól 1999-ig a brit Liberális Demokrata Párt elnöke volt. A délszláv konfliktusok kirobbanása után gyakran járt a balkáni térségben, az 1992-95-ös konfliktus idején Bosznia-Hercegovinába is többször ellátogatott. A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt volt jugoszláv elnök tárgyalásán Ashdown lesz a vád 14. tanúja, s egyben az eddigi legmagasabb rangú személyiség, akit a február 12-én kezdődött perben tanúként meghallgatnak.
Hétfőn újabb tanú, Hasan Pruthi, egy koszovói albán jogász meghallgatásával folytatódott a per. A koszovói konfliktus előzőleg beidézett albán áldozataihoz hasonlóan ő is szemtanúként számolt be azokról a kegyetlenkedésekről, amelyeket a szerb erők 1999 tavaszán elkövettek a tartományban. Elmondta, hogy nem sokkal a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadások megindítása után szerb rendőrök jelentek meg falujában, Djakovicában, ahol minden éjjel behatoltak a házakba és albán polgári személyeket gyilkoltak meg. “Saját fülemmel hallottam, hogy azt kiáltozzák: Menjetek, menjetek, ez itt nem a ti országotok, hanem Szerbia, eredjetek Albániába! ” – mondta Pruthi, aki családjával együtt maga is kénytelen volt Albániába menekülni. Milosevicsnek, aki önmaga látja el védelmét, jogában áll, hogy a vád valamennyi tanújához keresztkérdéseket intézzen. Az eddigi meghallgatások során következetesen azt az álláspontját próbálta igazolni, hogy 1999 tavaszán valójában az atlanti szövetség légitámadásai és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) akciói vezettek az albánok tömeges meneküléséhez.
A Politika című lap és a Faktor Plus közvélemény-kutató intézet közös felmérése szerint Szerbiában – figyelmen kívül hagyva Koszovó lakosságát – a polgárok 32,2 százaléka látja úgy, hogy igazságtalanul ítélkeznek Milosevics felett. A megkérdezettek 27,2 százaléka részben, 4,8 százaléka teljesen igazságosnak tartja a bírósági eljárást. A polgárok 35,8 százalékának nincs róla határozott véleménye. A lakosság 48,9 százaléka hacsak teheti, figyelemmel kíséri Slobodan Milosevics perét. 10,8 százaléka rendszeresen nézi a bírósági eljárást, amelyet élő adásban közvetítenek televízióban. A megkérdezettek 40,3 százaléka egyáltalán nem követi figyelemmel a pert. A lakosság egyharmada szerint Hágában csak a volt jugoszláv államfő felett ítélkeznek, s körülbelül ugyanennyien látják úgy, hogy a Milosevics csupán “médium”, s a per örvén az egész szerb nép felelősségét firtatják.
A megkérdezettek alig 10,8 százaléka mondta azt, hogy igazak és hitelt érdemlőek a Milosevics elleni vádak, s 32,1 százaléka szerint koholt vádakról van szó. A szerb polgárok 32,3 százaléka látja úgy, hogy a vádlottat elítélik, mert előre megtervezett forgatókönyv szerint folyik a per, s 26,6 százalékuk szerint azért ítélik el Milosevicet, mert bűnös. 12,8 százalék mondta azt: hisz abban, hogy a vádlott sikerrel jár a védekezésben. Ami Milosevics-per megítélésének érzelmi oldalát érinti: a polgárok legtöbbje, 18,6 százaléka közömbös a bírósági eljárás iránt. A lakosság 16,1 százaléka elkeseredést, 12,4 százaléka büszkeséget érzett a per láttán. A szerbiai polgárok alig 5,1 százaléka érez örömöt amiatt, hogy a volt jugoszláv elnök felett Hágában ítélkeznek.
