Csak március 11-én, hétfőn kezdődnek meg a meghallgatások a Microsoft kontra megegyezést elutasító államok perében, de Colleen Kollar-Kotelly bírónőt mindkét fél máris beadványok és ellenbeadványok tömegével árasztotta el. A két fél ugyanis nem ért egyet sem a tanúk meghallgatása vagy személye ügyében, de még a meghallgatások időzítésének kérdésében sem.
A csütörtökön közzétett dokumentumok szerint vita van arról is, hogy milyen mélységig terjedjenek a meghallgatások. A Microsoft ugyanis úgy véli, olyasmit nem kellene bevonni a jogorvoslat meghatározásának körébe, amire nem terjedtek ki a cég és az igazságügyi minisztérium között született megegyezésben. Kedden a Microsoft kéthetes halasztást kért a meghallgatásokra, mivel a felperesek módosították követeléseiket – a felperes államok szerint a Microsoft a múlt héten maga is módosította a megállapodását a minisztériummal, de erről ők formálisan nem kaptak tájékoztatást, ami arra utal, hogy a cég lényegében be akarja csempészni saját módosításait ebbe az eljárásba is. Vita van arról is, hogy a jogorvoslati eljáráshoz tartoznak-e a köztesszoftverek eltávolításával kapcsolatos tanúmeghallgatások. A Microsoft szerint nem, mert az igazságüggyel született megegyezés nem követeli tőlük a kódok eltávolítását, ez tehát nem lehet a másik per tárgya. Az államok szerint viszont a kérdés döntő fontosságú a cég versenyellenes viselkedésének megállapításához. De a Microsoft ellenzi a “laikus” tanúk (vagyis nem jogi szakértők) meghallgatását is, hiszen ők csak véleményüket tudják elmondani – az államok szerint ezt a cég előre nem tudja megmondani, csak majd a vallomások meghallgatása után. De a Microsoft kéri a bíróságtól Jim Barksdale egykori Netscape vezérigazgató és Steven McGeady egykori Intel alelnök meghallgatásának kizárását, mivel csak korábbi vallomásaikat ismételnék meg, vagy “tisztán spekulatív” véleményt tudnának mondani.
