Alkotmányellenesek a büntetőeljárási törvény azon rendelkezései, amelyek a büntetőügyben eljáró bírót arra kötelezik, hogy hívja fel az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére – tartalmazza az Alkotmánybíróság kedden Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozata.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény hivatkozott rendelkezései sértik az alkotmányban rögzített pártatlan bírósághoz való jog és az ugyancsak az alaptörvényben garantált védelemhez való jog alkotmányos elvét. A testület mindezekre tekintettel a támadott rendelkezéseket a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
A határozat szerint ugyancsak alkotmánysértő a 2003. január 1-jén hatályba lépő, a büntetőeljárásról szóló új törvény azon szakasza, amely a megsemmisített rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság döntése alapján az új büntetőeljárási törvénynek ez a rendelkezése nem lép hatályba.
A testület álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény azon rendelkezései, amelyek az eredetileg vád tárgyává nem tett cselekményre vonatkozóan előírják, az eredetileg meg nem vádolt személyre vonatkozóan pedig lehetővé teszik a vádkiterjesztésre vonatkozó felhívást, összemossák a bíróság és az ügyészség alkotmányban meghatározott feladatait és szerepét.
A határozat indokolása alapján a bíró oldalán jelentkező funkcióhalmozódás sérti a büntetőeljárási törvényben meghatározott – közvetlenül az alkotmányból levezethető – funkciómegosztás elvét, és a szabályozás folytán előálló jogbizonytalanság következtében sérül a védelemhez való jog.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bírói és ügyészi funkciók következetes elhatárolásának hiánya nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által a tisztességes eljárással összefüggésben felállított követelményrendszernek sem.
A testület ezúttal is kiemelte, hogy a pártatlanságnak közvetlenül az alkotmányból fakadó elvéből következően el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely az eljárás során kételyeket támaszthat a bírók pártatlanságával szemben.
