Legalább 200 ezer egyéni vállalkozónak kell még kicserélnie igazolványát június 30-áig – tudta meg a Magyar Hírlap a BM Központi Hivatalában. Ezt követően érvénytelenné válnak a 2000. november 1-je előtt kiadott engedélyek, a vállalkozás megszűntnek számít, záróbevallást kénytelen adni az APEH-nek, amely köteles elvégezni az ellenőrzést.
Ma nincs hivatal, amely egyértelműen meg tudná mondani, hogy pontosan hány egyéni vállalkozó kötelezett az igazolványok cseréjére. Éppen ezért a csere egyik célja, hogy közhiteles adatokat tartalmazó országos nyilvántartás legyen az egyéni vállalkozókról. Ez egyébként uniós elvárás is. Az egyéni vállalkozók üzletfeleinek érdekeit szolgáló nyilvántartás nyilvános lesz – kivéve a telefon- és faxszámot. Ma az APEH 475 ezer egyéni vállalkozót tart nyilván, közülük mintegy 400 ezernek kell az okmányirodák által kiadott új vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznie 2002. június 30-a után. (A többiek ügyvédek, közjegyzők, egészségügyi szolgáltatást végzők saját kamarájuktól, illetve a tisztiorvosi szolgálattól kapják engedélyüket.) Az okmányirodáknál 2000. november 1. óta 241 ezren jelentkeztek. Többségük adatot változtatott, a tevékenység megszüntetését jelentette be, 74 ezer új vállalkozó jelentkezett be, s csak néhány ezren kérték az igazolványcserét – mondta lapunknak Csatári László, a BM Központi Hivatalának főosztályvezető helyettese.
Annyi eredménye már van az új regisztrációnak, hogy lehet tudni: a bejelentkezők közül csak 179 ezren folytatják a tevékenységet. Bár az érintetteknek 20 hónapjuk volt az igazolványok cseréjére, még legalább 200 ezren nem tettek eleget kötelezettségüknek. Súlyos következményei lesznek annak, ha az elkövetkező két és fél hónapban is elmulasztják kicserélni igazolványukat – hívta fel a figyelmet Csatári László. A törvény szerint érvénytelenné válik az igazolvány, e nélkül pedig nem folytathatják tevékenységüket. Az egyéni vállalkozónak záróbevallást kell benyújtania az APEH-nek, az pedig a törvény szerint köteles elvégezni az ellenőrzést. A június 30-ai határidő után egy nap türelmi idő sincs. Ha az egyéni vállalkozó figyelmetlenségből, tájékozatlanságból nem újította meg addig ingyen igazolványát, kénytelen elölről kezdeni az egészet, s az már nem lesz ingyenes. Jelenleg csak adatváltozás miatt kell 2 ezer forintos illetékbélyeget vásárolni. A határidő lejárta után 5 ezer forintos illetékbélyeggel kezdődik a folyamat, be kell szereznie új erkölcsi bizonyítványt (1500 forint), ha pedig a tevékenység képesítéshez kötött, az okirat másolatát. Ha jogszabály előírja a tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt, akkor azt is be kell mutatni az okmányirodánál. A költségeket tetézi, hogy – a tevékenység szüneteltetése miatti – jelentős bevételkieséssel is számolni kell.
Rendkívüli esetben előfordulhat, hogy az okmányiroda jegyzője igazolási kérelem alapján (saját hatáskörben) méltányosságot gyakorol – válaszolt kérdésünkre a főosztályvezető-helyettes. Lehet szó (mozgáskorlátozást bizonyító) orvosi igazolásról, vagy külföldi tartózkodásról. Bár a 275 okmányirodában írásos tájékoztatók segítik az egyéni vállalkozókat, a hivatal számol azzal, hogy ennek ellenére több ezren nem cserélik le igazolványukat határidőre. Számtalan bonyodalomhoz, pereskedéshez is vezethet a mulasztás, az új igazolvány nélküli egyéni vállalkozók által kibocsátott számlák ugyanis nem érvényesek. A vállalkozó partnere ez alapján nem igényelheti vissza az adóhivataltól az áfát, ez csak hónapok, esetleg évek múlva – egy ellenőrzéskor – derül ki. A jogszabály előírja, hogy a visszaélések elkerülése érdekében le kell adni a lejárt igazolványokat. Erre az okmányirodák előkészítése nyomán a jegyzők a határidő lejárta után levélben szólítják fel a mulasztókat. A hiányos adatbázis miatt azonban előfordulhat, hogy még hónapok múlva is előkerülnek régi engedélyek. Az új egyéni vállalkozói igazolvány nehezen hamisítható – válaszolt kérdésünkre Csatári László. Az ugyanis a forgalmi engedéllyel és az ideiglenes személyi igazolvánnyal azonos, B fokozatú biztonsági okmánynak felel meg, s a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat engedélyezi. Nem csak a nagy költségvonzata miatt döntöttek amellett, hogy nem chipkártyát vezetnek be – tette hozzá. Ebben a körben ugyanis gyakran változnak az adatok (telephely, tevékenység), amelyek egy bankkártya típusú igazolványon meg sem jeleníthetők.
