A Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn várhatóan jogerős ítéletet hirdet a szolgálati visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolt Csák Mártonnak az ügyében, aki korábban a Sínai-félszigeti magyar kontingens parancsnoka volt alezredesi rendfokozatban.
Csák Mártont 2000 szeptemberében rendelték haza a Sínai-félszigetről azért, mert megsértette a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) szabályait azzal, hogy a kontingens táborából több karton alkoholt próbált egy kairói ismerőséhez szállítani. Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka akkor fegyelmi eljárást indított, amelynek során Csák Márton elismerte tettét, fenyítést kapott és szolgálati viszonyát megszüntették. Csák Márton ez ellen a döntés ellen a honvédelmi miniszterhez fellebbezett, aki enyhítette ugyan a fegyelmi büntetést annyiban, hogy két évre őrnagyi rendfokozatba vetette vissza az alezredest, ugyanakkor feljelentést tett a katonai ügyészségen. Ekkor Csák Márton közös megegyezéssel távozott a testülettől. A feljelentés nyomán a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálati visszaéléssel, elöljárói hatalommal való visszaéléssel, alárendelt megsértésével, magánokirat-hamisítással, elöljárói intézkedés elmulasztásával, felbujtóként elkövetett sikkasztással és szolgálati közeg ellen elkövetett erőszakkal vádolta meg Csák Mártont.
A büntetőeljárásban az egykori katonatiszt elismerte, hogy megsértette az MFO szabályait, de azt is hangsúlyozta, hogy már megtörtént a munkáltatói felelősségre vonás, és ezen túlmenően büntetőjogi értelemben nem érzi magát bűnösnek. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly decemberben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében bűnösnek találta Csák Mártont szolgálati visszaélés, alárendelt megsértése, magánokirat-hamisítás, elöljárói intézkedés elmulasztása, felbujtóként elkövetett sikkasztás és szolgálati közeg elleni erőszak bűncselekményében, és ezért 90 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, illetve mellékbüntetésként lefokozta. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság felmentette a volt parancsnokot az elöljárói hatalommal való visszaélés vádja alól, illetve megszüntette az elöljárói intézkedés elmulasztása miatt indított büntetőeljárást.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában elhangzott: Csák Márton emberi gyengeségei vezetettek a történtekhez, ha ezeken felül tudott volna kerekedni, tovább ívelt volna felfelé a karrierje. – Az ügy nem a cselekmények súlya miatt komoly, hanem mert a külföldön szolgálatot teljesítő katonák tetteikkel lejáratták a magyar honvédség tekintélyét – fogalmazott a Fővárosi Bíróság bírája. Védői fellebbezés folytán került az ügy az LB elé, ahol az április 25-i tárgyaláson perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Csák Mártonnak, az ügyvéd viszont minden vádpontban felmentést.
