A hamburgi tartományi bíróságon kedden megkezdődött egy volt SS-tiszt pere. A 93 éves Friedrich Engelt az ügyészség azzal vádolja, hogy a Genovában állomásozó SS-alakulat biztonsági szolgálatának parancsnokaként 1944 májusában ő adott utasítást 59 olasz túsz agyonlövésére.
A kivégzést bosszúból rendelte el azután, hogy pár nappal korábban merényletet követtek el egy német katonák által látogatott mozi ellen. Engel évtizedeken át háborítatlanul élt Hamburgban, dacára annak, hogy 1999-ben távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte egy torinói katonai bíróság. (Németország törvényei nem teszik lehetővé külföldön perbe fogott német állampolgárok kiadását a vádat emelő hatóság államának.) Tavaly azonban az ARD televízió Kontraste című műsorának szerkesztői felkutatták hamburgi lakóhelyén, elindítva azt a lavinát, amely végül a volt SS-tiszt perbe fogásához vezetett.
Az utóbbi tíz évben több egykori náci bűnöst (Anton Mallot, Julius Viel, Alfons Götzfried, Josef Schwammberger) vontak felelősségre német bíróságok a II. világháború idején elkövetett gyilkosságokért, illetve emberiség elleni bűncselekményekért. Valamennyi tettes jóval túl volt már a nyolcvanadik életévén, ami fölvetette a kérdést, van-e még értelmük az ilyen pereknek.
A ludwigsburgi székhelyű, a náci bűncselekmények felderítését végző központi adatbank vezetője egyértelműen igenlő választ ad erre. Mint Kurt Schrimm főügyész a Süddeutsche Zeitungban kifejtette: a perek lényege nem az, hogy rács mögé kerül-e vagy sem az egykori tettes. Mellékes az is, hogy a vádlottak többnyire aggastyánok. “Itt az a fontos, hogy megmutassunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak: nem közömbös számunkra a sorsuk. Egyúttal pedig értésére adjuk a társadalomnak is: aki súlyos vagy főbenjáró bűncselekményt követett el, az nem bújhat ki a bűn és a felelősség alól. A büntetőpereknek ugyanis közük van a bűnhődéshez is” – hangoztatta a ludwigsburgi főügyész.
Szavai szerint még mintegy húsz perre van kilátás egykori náci bűnösök ellen. A gyanúsítottak magas kora, illetve a bizonyítékok hiányos volta miatt azonban kétséges, hogy csakugyan minden esetben vádat tud-e emelni az ügyészség. Biztatónak nevezte Schrimm, hogy ma már a ludwigsburgi központ hozzáférhet olyan archívumokhoz – például az amerikai hírszerzés (CIA) és egyes kelet-európai államok levéltáraihoz -, amelyek korábban zárva voltak előtte. “Nagy mennyiségű friss anyagra bukkantunk, amely könnyen elvezethet további vádemelésekhez. A munkánk még távolról sem zárult le” – mondta a főügyész.
