A BSA hétfőn közzétett jelentése szerint tavaly 2,7 milliárd dollár veszteség érte a szoftvergyártókat az illegális szoftverek miatt. Ez ugyan csökkenést jelent a 2000-ben számolt 3,1 milliárdos értékhez képest, de ezt részben a piac gyengülése és az alacsonyabb szoftverárak okozta. A kalózszoftverek aránya valójában a 2000-es 34 százalékról 2001-ben 37 százalékra nőtt.

Nyugat-Európában a legnagyobb veszteséget Németország és Franciaország termelte, 681, illetve 527 millió dollárral. Továbbra is Kelet-Európa produkálja a legmagasabb kalózszoftver arányt a világ más térségeivel összevetve – ezt a kétes rekordot azóta tartja, hogy a BSA 1994-ben rendszeresen jelentést ad ki a témáról. Az idei jelentés szerint tavaly a felhasznált szoftverek 67 százaléka volt illegális a régióban, amivel 434 millió dollár kárt okoztak az iparnak. Ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni, mivel “más bűncselekményekhez hasonlóan a többségük rejtve marad”, fogalmaz Graham Titterington, az Ovum vezető elemzője. A BSA becslési módszere az, hogy veszi az adott országban eladott PC-k számát, majd megvizsgálja az adott népességben a fehérgallérosok arányát (akiket szoftverhasználóknak tekint). Ezeket az adatokat aztán összeveti a legálisan értékesített szoftverek számával. Valóságosabb volna a kép, ha találomra végzett mintavételt végeznének, mondjuk razziát rendeznének a cégek 1 százalékánál. Sok cégeknél használt szoftver egyébként csak technikai értelemben tekinthető annak, mert például az alkalmazott hazulról beviszi saját legális példányát és felinstallálja munkahelyi gépére. Megoldást csak a kliens-szerver modell jelentene, amikor a rendszergazda lát minden használatban lévő szoftvert, és nem védekezhet azzal, hogy a tudta nélkül került fel valami.