A Belügyminisztérium felülvizsgálja az okmányirodák működését, azok személyi és tárgyi feltételeit.
Ezt Tóth Zoltán, a BM közigazgatási államtitkára nyilatkozta vasárnap az MTI-nek, annak kapcsán, hogy a héten több napilap is foglalkozott az okmányirodák túlterheltségével. Elmondta, hogy július 15-ig készítik el a helyzetelemzést és a továbbfejlesztési javaslatokat tartalmazó összegzést. Ez alapján szükség esetén a kormányhoz fordulnak, annak érdekében, hogy a jelenleg évi 6 millió okmányt kiállító irodák működési körülményein javíthassanak. Tóth Zoltán felidézte, hogy az első okmányirodai jellegű tevékenységet a népesség-nyilvántartás 1992-es elkülönítése jelentette. Kifejtette, hogy a rendszer továbbfejlesztésének pénzügyi feltételei a Bokros-csomag bevezetésének idejére teremtődtek meg. A szigorítások után újból elölről kezdték a fejlesztéseket.
Ismertetése szerint az 1998-as választások előtt elkészültek a továbblépést biztosító elképzelések kidolgozásával, az akkori kormány azonban nem akart ebben a tízmilliárd forintos nagyságrendű ügyben a választás előtt dönteni. Mint a szavaiból kiderült, a választás után a rendszer bevezetésének határidejéről a szakmaiságot mellőző politikai jellegű döntést hoztak. A megváltozott koncepció bevezetésére irreális határidőt, három hónapot szabtak. Véleménye szerint ennek kapcsán – egyebek között – nem gondolták korrektül végig a pénzügyi feltételrendszert sem. Az államtitkár úgy véli, joggal reklamáltak az okmányirodai hálózat kiépítése kapcsán az önkormányzatok. Ekkortájt – ismeretei szerint – esetenként politikai okokból, illetve a leghangosabban zúgolódó önkormányzatok jutottak plusz lehetőségekhez.
Tóth Zoltán leszögezte, az okmányirodák mai gondjai elsősorban abból fakadnak, hogy nem egységes, szilárd a rendszer. A BM új vezetése stratégiai kulcskérdésnek tekinti az okmányirodák működését, hangsúlyozta az államtitkár. Céljuk az, hogy az adatok igazolására alkalmas plasztik-igazolványok leolvasását a ciklus végére lehetővé tegyék az intézkedő rendőrök és a polgármesteri hivatalok ügyintézői részére. Ehhez korszerű kártyaleolvasó berendezéseket vásárolnak, s egyúttal az igazolványokat is folyamatos cserével alkalmassá teszik az adatok leolvasására. Tóth Zoltán közölte azt is, a kormány már döntött arról, hogy az év végéig – az előző években készült szakmai anyagokat is figyelembe véve – benyújtja a parlamentnek az államigazgatási eljárásról szóló 1957-es törvény megújítását célzó javaslatot. Ebben pontosan rögzítik a kártyajellegű okmányrendszer kiállításával és a gépi leolvasással összefüggő jogszabályi hátteret is. Az államtitkár utalt arra is, hogy a kormány pénteken 1,5 milliárd forintot biztosított az úgynevezett magyarigazolványok kiállítására. E pénzből a közigazgatási hivatalok személyi, tárgyi feltételeit javítják, illetve megújítják a négy éve vásárolt útlevél-előállító gépeket, amelyeken ezeket az igazolványokat is gyártják.
