A Legfelsőbb Bíróságon hétfőtől augusztus 21-ig, a Fővárosi Bíróságon pedig július 22-től augusztus 26-ig tart az ítélkezési szünet.

A nyári szünetben a bírák ügyeletet adnak, hogy elláthassák a halaszthatatlan feladatokat. A szokott nyitva tartási rendben üzemel a kezelőiroda, így az ügyfeleknek van lehetőségük iratbetekintésre. A szünet nem érinti a cégbíróságokat, ott nyáron is folyamatos az ügyintézés. A nyári ítélkezési szünet évekkel ezelőtt azért honosodott meg, mert ebben az időszakban az idézettek gyakran távol maradtak a kitűzött tárgyalásoktól, és emiatt azokat el kellett halasztani. A nyári tárgyalási szünet a nemzetközi gyakorlatban jól ismert. Ugyanakkor a szünet nem akasztja meg az eljárási határidőket, például azokat, amelyek fellebbezésre vagy a mulasztás miatti igazolási kérelmek benyújtására vonatkoznak. Az ítélkezési szünetben ügyeletet teljesítő bírák eljárnak többek között az ideiglenes intézkedések, pszichiátriai elhelyezések, külföldi megkeresések ügyében, továbbá a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos kérdésekben.

A büntetőbírák például az előzetes letartóztatással vagy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésével kapcsolatos halaszthatatlan teendők zavartalan ellátása érdekében tartanak folyamatos ügyeletet. Az ítélkezési szünet alatt sor is kerülhet tárgyalásra azokban az esetekben, amelyekben szoros határidőket ír elő a törvény, így például az előállításos, gyorsított eljárásban elbírálandó büntetőügyekben, a sajtóperekben, a váltóperekben, a végrehajtás felfüggesztése miatt indított eljárásokban és a munkaügyi bíróságokon is sztrájkügyekben. Bírósági szakemberek véleménye szerint a tárgyalási szünet nem lassítja a pereket, és nem a bírák érdekében van rá szükség, sokkal inkább azért, mert a sok évtizedes tapasztalat szerint júliusban és augusztusban számottevően romlik a felek és a jogi képviselők megjelenési fegyelme, és az ebben az időszakban kitűzött tárgyalások jelentős részét valamely megjelenésre kötelezett távolléte miatt el kellett elhalasztani. Továbbá a bíráknak, mint minden magyar állampolgárnak, joguk van kivenni törvényes szabadságukat, az pedig éppen az ügyfelek érdekét szolgálja, ha akkor teszik, amikor a tapasztalatok szerint úgyis csak jóval kisebb hatékonysággal lehetne tárgyalni.