A francia elnökválasztásokat követően az új elnök hagyományosan közkegyelemben részesíti a “kisebb törvénysértések” miatt elítéltek egyes csoportjait. Idén heves viták folynak a választási hadjárat során megígért amnesztia lehetséges kedvezményezettjeiről, sőt magának a közkegyelemnek a létjogosultságáról is.

Az amnesztiáról szóló javaslatnak – az új parlament első törvényjavaslatának – a vitája kedden kezdődött a nemzetgyűlésben, de már az ülés előtt nyilatkozat-háborút robbantott ki Michel Hunault, az elnöki többség (UMP) képviselője. Hunault-nak, a törvényjavaslat előterjesztőjének egy interjúban elhangzott kijelentését sokan úgy értelmezték, hogy a kormány az amnesztiát a közpénzekkel és a közhivatalokkal visszaélő tisztviselőkre is ki szeretné terjeszteni. A parlamenti többség hevesen tagadta, hogy ilyen szándék állna a háttérben – az ellenzéknek pedig nem kellett sokat keresgélnie, hogy olyan politikusokat találjon, akiknek jól jönne egy ilyen amnesztia.

A Jacques Chirac elnök mögött álló RPR (Tömörülés a Köztársaságért) párt néhány volt gazdasági vezetője és élvonalbeli politikusa – mint Alain Juppé – ellen vizsgálat folyik fiktív állások betöltése miatt. Maga Chirac köztársasági elnök ellen is eljárást folyt az Ile-de-France megyei iskolákra szánt pénzekkel való visszaélés vádjával, de a semmítőszék elnöki mentesség címén megszüntette a vizsgálatot. Kétes tisztaságú ügyekkel vádolnak néhány, az ELF olajtársasággal, a Crédit Lyonnais bankkal, illetve az Angolának illegálisan fegyvereket eladó cégekkel kapcsolatban álló politikust.

Az elnökválasztási kampány során megígért közkegyelem a parlamenti előterjesztés szerint jóval kevesebb “kis bűncselekményre” fog vonatkozni, mint 1995-ben, 1988-ban, vagy akár 1981-ben. A korábbiaktól eltérően az amnesztia nem terjed ki a mások életét, illetve testi épségét veszélyeztető közlekedési cselekményekre, kábítószerrel kapcsolatos, továbbá szexuális bűncselekményekre, sem pedig rendőrök sérelmére elkövetett cselekményekre. Jószerével csak a parkolási és a sajtóvétségek és a katonai sorozással kapcsolatban elkövetett vétségek miatt kiszabott büntetések eltörlése vagy enyhítése várható. Nem számíthat amnesztiára José Bové sem, aki a globalizáció elleni látványos fellépései – génkezelt élelmiszerek megsemmisítése, illetve egy McDonalds-étterem elleni támadása – miatt 14 hónapos börtönbüntetését tölti.

A zöldek, a szocialisták és a kommunisták túlnyomó többsége az elnöki amnesztia gyakorlata ellen foglal állást még akkor is, ha az csakugyan nem szolgál politikai visszaélések vagy korrupciós ügyek elfedésére. Véleményük szerint az elnöki beiktatást követő közkegyelem idejétmúlt gesztus, amely az állampolgári felelősség és öntudat ellen hat – írta az AFP. A vita még javában tart: a nemzetgyűlés után a szenátus csak július 23-án tűzi napirendre a törvényjavaslat tárgyalását.